Januárban kezdődtek el Bécsben az új 5-ös metró munkálatai. Ennek apropóján a Der Standard munkatársai körbejárták egy kicsit, hogy néznek ki a világ nagyvárosaiban a modern 5-ös számú vonalak. Berlinben például 11 évig dolgoztak az ipari méretű fúrók a történelmi városrész alatt. Végül tavaly decemberben sikerült a Kelet-és Nyugat-Berlin közötti „rést” betölteni. Az új szakasz, amely a híres Alexanderplatz és a Brandenburgi Kapu között húzódik, nem csak az eddigi legnagyobb belvárosi közlekedési projekt, hanem egyúttal egy csodálatos utazás is a különböző építészeti kifejezésmódok földalatti megoldásain keresztül.
A berlini Városháza alatti állomás egy közlekedési katedrálisnak tűnik kora-modern stílusban megalkotva. Az építészek sötét kagylószínt állítottak kontrasztba világos fénnyalábokkal. Mindezt olyan betonfalakkal körbeölelve, amelyek modern „karosszériára” emlékeztetnek.
Fotó: © Max Dudler
Max Dudler svájci építész által tervezett Museumsinsel (Múzeumsziget) metróállomáson „drámai” a helyzet: a mennyezeten mintegy 6 ezer apró fénypont pompázik távoli csillagként a kéklő messzeségből. Ez mintegy megidézése annak a híres klasszikus színpadképnek, ami 1818 január 18-án Mozart Varázsfuvolájának premierjén a berlini operában a közönség elé tárulhatott.
Bécs ebből a szempontból egy másik, kevésbé építőművészeti utat jár be, ahol az 5-ös metró nyomvonalának első „kapavágása” a napokban történt. Az 1970 és 73 között épült stílusjegyek, persze csak mint iránymutatások, most sem vesznek majd el. A korábbi, szürke panelekből álló, fehér peremeket vegyítő, de egységes bázisra építő koncepció részben megmarad. A 2015-ben kiírt pályázat építész-nyertesei ezt a felállást modernizálják több-sarkú, több-élű kompozícióval, ahol az egykori monoton ütemezésű burkolatot egy izgalmasabb, kisebb-nagyobb távolságokkal operáló szerkezet váltja majd. Ahogy az építészek fogalmaznak: „Dinamikát vittünk bele. Ez által a kialakítás frissebbnek és időszerűbbnek hat. A sebességet szerettük volna valamiképp megragadni: ahol be- és kiszállnak az utasok, a formák sűrűbbek. A gyorsulást hivatottak ábrázolni. Ahol kisebb a tömeg, ott az égszínkék vonalak hosszabbak, egyfajta lefékezést vizualizálva.”
Fotó: © YF + Franz & Sue Architekten
A bécsi metrórendszer legfontosabb követelményei: az állomások könnyen megközelíthetőek kell, hogy legyenek, egyszerű karbantartást igényeljenek, valamint megsemmisíthetetlennek kell lenniük. „Tartósság és karbantarthatóság végig a koncepció része volt” – mesáli az egyik építész. De a tömegközlekedési vállalat (Wiener Linien) szakmai munkatársai ennél is szigorúbbak: „Úgy kellett az egyes elemeket megerősíteni, hogy mindennemű vandalizmusnak ellenálljanak, padokat és szemeteseket, hogy ne legyenek elmozdíthatók. Polgárok, utasok millióinak építeni egy örök tanulás a gyakorlaton keresztül. „
Fotó: © YF + Franz & Sue Architekten
Hogy néz ki az 5-ös metró más metropoliszokban? A moszkvai vonal egy egészen különleges szerepet tölt be a nemzetközi univerzumban. A Kolcevaja-vonal mintegy 20 km-es teljes ívet jár be a belváros körül. Az állomások, amelyeket egyébként Sztálin alatt építettek, építészetileg igazi kincseket rejtenek. Az 50-es évek „Nép palotájának” elnevezett konstrukciói a márványoszlopaival, üvegfestményeivel és pompás fényvizsonyaival a világ legszebbjei közé tartoznak.
Fotó: Stephen Lammens
Kínában több, mint 40 olyan város van, ahol metróvonal is található. Peking 5-ös vonala a világ legnagyobb ilyen típusú közlekedési hálózata. Elhalad a Tiltott Város mellett, érinti a Tienanmen teret és keresztülszeli a belvárost északról déli irányba.
Tókióban az 1964-es Olimpiai Játékokra megnyitott metrópálya keletről nyugatra halad és nagyon régóta kapacitásai határaihoz ért el, Japán legzsúfoltabb vonala.
New York-ban szintén óriásterhelés alatt áll az 5-ös, habár a Lexington Avenue vonalán két másik vonal is becsatlakozik. Csak így hárman napi 1 millió utast szállítanak, többet, mint Chicago vagy San Francisco teljes metróhálózata együttvéve. New Yorkban a metró építeszeti kialakítása kevésbé fontos szerepet játszik, mint például Montrealban, ahol képzőművészeti alkotások százait lehet megcsodálni a napi utazás során.
Fotó: Jamshed Khedri
Na és Párizs? Ahol a metrót az előző 100 évben a film, TV és irodalom egyáltalán megörökítette. Minden megállóhoz külön történet tartozik, nem beszélve a legendás szellemállomásokról, amelyek régóta le vannak zárva a nyilvánosság elől.
A misztikus máz a mücheni metrót sem kerüli el. Itt például a narancsszínű Marienplatz állomás a lazán szerkesztett oszlopaival pszichodelikus eksztázist teremt. Másrészről a Nyugati Temető (Westfriedhof) állomás a világ egyik legszebb alkotása a nagy, kerek fényforrásaival mélykék háttérrel. Ezekhez az 5-ös metró a 80-as években csatlakozott.
A bécsi 5-ös vonalat a tervek szerint 2025-ben nyitják majd meg. Az U2 és U5 teljes beruházási költsége 2.1 milliárd euró. Ahogy a történelemben mindig, Bécs vezetése most is az arany középút mellett tette le a voksát: habár az életre hívott 5-ös metrónál építészeti versenyt írtak ki, de eltérően Moszkvától, Münchentől és Berlintől, ez nem feltétlen önálló művészeti alkotást kell hogy képviseljen, hanem egy átfogó infrastruktúrába hivatott illeszkedni.
Forrás: DerStandard