Category Archives: Ingatlanpiaci hírek

Idén nincs megállás a bécsi ingatlanpiacon

2021-ben kilőttek a bécsi ingatlanárak

Hatalmas az öröklakásokra mutatkozó kereslet Bécsben és mindez igáig az évben látszólag féktelen. A hatalmas kereslettel sajnos továbbra is kifejezetten szerény kínálat áll szemben, a kínálat nagymértékű bővülése pedig a közeljövőben sem valószínű. A jelenlegi ingatlanpiaci helyzet következménye az áremelkedés, amely minden bizonnyal folytatódni fog. Az öröklakások árai idén 5-7,5%-kal, a bérleti díjak viszont “csupán” az infláció mértékével emelkedtek.

Az ingatlanpiacra elsősorban a növekvő optimizmus, a gazdasági fellendülés és az alacsony kamatok voltak hatással. Az intézményi befektetők jelenleg szintén előszeretettel vásárolnak lakásokat. Míg a bérlakások árai stabilak maradtak, az öröklakások és nyugdíj előtakarékossági lakások áraira a nagyarányú áremelkedés volt jellemző. A drágulás mértéke elsősorban az ingatlan elhelyezkedésétől függ.

Bécsben idén 17.600 lakást adnak át, amely 1000-rel több, mint a tavalyi évben. 2022-ben 18.500 új lakást adnak át, 2023-ban viszont csökkenés várható az új lakások számában a kiadott építési engedélyeket tekintve. 2020-ban még meglehetősen sok építési engedélyt adtak ki, ennek hatása 2023-ig tarthat ki.

Kevés az építési telek
 

Bécsben jelenleg elsősorban a peremkerületekben és városfejlesztési területeken folynak építkezések, például a Főpályaudvar környékén, valamint a 10., 21., 22. és 23. kerületben. Általánosan elmondható, hogy nagyon kevés a kivitelezők számára megszerezhető építési telek.

Az idei év folyamán nagymértékben megnövekedett építőanyagárak területén jelenleg enyhülés érezhető, a drágulás vélhetően már túl van a tetőpontján.

A nyugdíj előtakarékossági lakások vásárlása még mindig igen keresett befektetési modell. Az eladott lakások átlagos mérete kis mértékben csökkent. A legtöbb befektető inkább a szobák száma, mintsem a lakóterület negysága alapján választ – kétszobás lakások 35-45 m2, a háromszobásak pedig 65 m2-ig kelendőek. A befektetési lakások átlagos vételára 2021-ben 245.000 euró volt, amely 10.000 euróval több, mint 2020-ban. Az átlagos négyzetméterár 2021-ben 4.850 euró (2020: 4.454). Az áramelekedés oka részben az építőanyagok árának emelkedése. Mivel a bérleti díjak jelenleg lassabban nőnek, mint az öröklakások vételárai, gyengébbek a hozamok is. Az EHL Immobilien ügyvezetője, Karina Schunker szerint az átlagos hozam viszont még így is kb. 3,2%, ami kimondottan jónak mondható Bécsben.

Forrás: Die Presse

Megegyezett a kormány: Jöhet a fűtés-rendszerváltás

Nagyszabású, országos szintű fűtéskorszerűsítésről döntött az osztrák kormány 2021 áprilisában. A kormány és a szövetségi tartományok megegyeztek, hogy 2035-ig le kell cserélni az összes széntüzelésű- és olajfűtést, 2040-ig pedig az összes gázfűtést az országban.

A Statistik Austria adatai szerint jelenleg kb. 3,9 millió háztartás van Ausztriában, melyek közül 1 millió rendelkezik gázfűtéssel és további félmillió fűt olajjal vagy szénnel. A kormány fokozatosan tervezi betiltani az említett 3 fűtéstípust. Leonore Gewessler környezetvédelmi miniszter (Zöldek) szerint az átállás nem csak a környezetvédelmet szolgálja majd, hanem a gazdaságot is. Az összesen 4,5 milliárd euróra rúgó állami befektetés 64.000 klímabarát munkahelyet is teremt majd Ausztriában.

Fotó: He Gong (Unsplash)

A szén- és olaj alapú fűtési rendszerek kivezetését 2035-ig tervezik megvalósítani, ennek részeként 2022-től a szén- vagy olajfűtést lecserélni kívánók már csak környezetbarát fűtési rendszer kiépítésére kaphatnak engedélyt. 2025-től le kell cserélni az összes kiöregedett szén- és olajkályhát. Az átállás második lépése, hogy 2040-ig  le kell cserélni az összes fosszilis gázzal működő fűtést, ezért 2025-től az új építésű házakban már nem engedélyezett a gázfűtés kiépítése.


A környezetszennyező szén-, olaj- és gázfűtések alternatívája többek között a távhő, a hőszivattyú, a napkollektorok és a fabrikett alapú fűtés. Egyelőre azonban kérdéses, hogy milyen módon zajlik majd az átállás például a több százezer bécsi régi építésű házban, amelyekben jelenleg szinte kizárólag egyedi gázfűtést alkalmaznak. A környezetvédő szervezetek üdvözlik a döntést, a WWF szerint azonban még gyorsabb tempóban kellene betiltani a környezetszennyező fűtésrendszereket.

A bécsi távhőszolgáltató és szemétégető Hundertwasser által tervezett épülete
Fotó: domeckopol (Canva)

Ausztriában még mindig több mint félmillió háztartásban fűtenek olajjal és további kb. 1 millióban gázzal. A jobboldali ÖVP és a Zöldek koalíciójából álló kormány azonban elkötelezett a környezetbarát fűtésre való átállás iránt: a Környezetvédelmi Minisztérium 650 millió euró állami támogatást különített el a következő 2 évre fűtéscsere és házfelújítások céljára. A különösen rászoruló háztartások számára pedig további 100 milliót különítenek el.

Forrás: DerStandard, Wiener Zeitung

Túl magas bérleti díj: 75.000 euró jár vissza a bérlőnek

Gyakran hangsúlyozzuk ügyfeleinknek, hogy az 1945 előtt épült ingatlanok nem kifejezetten alkalmasak befektetési célra. Az alacsonyabb árak és a bécsi nagypolgári házak elragadó szépsége miatt csábítónak tűnhet ugyan egy régi építésű ingatlan megvásárlása, tudni kell viszont, hogy az ilyen ingatlanok bérbeadása nem túl kifizetődő.

Ausztriában a legtöbb 1945 előtt épült „Altbau“ ingatlan bérbeadása hatósági bérleti díjhoz kötött. A hatósági bérleti díj Bécsben jelenleg 5,81 euró négyzetméterenként, amely az 1945 után épült „Neubau“ ingatlanokért kérhető kb. 14-15 eurós négyzetméterárhoz képest meglehetősen alacsony.

A díszes és ízlésesen felújított bécsi nagypolgári házakba nem nehéz beleszeretni
Fotó: Mihal Jarmoluk

Abban az esetben, ha a bérlő rájön, hogy a bérbeadója a hatóságilag kiszabott bérleti díjnál magasabb áron adja ki neki a lakást, visszakövetelheti a hatósági és a ténylegesen fizetett bérleti díj különbségét. Határozott idejű bérleti szerződés esetében akár a bérleti viszony kezdetéig visszamenőleg visszakövetelhető a bérleti díj különbsége. A turpisságra rájönni pedig nem nehéz, hiszen egyre több jogi cég vállalja a bírósági eljárás lefolytatását a bérlő képviselőjeként. Az ilyen cégek általában 36% jutalékot kérnek a visszajáró bérleti díj különség összegéből és komoly marketingkampányt folytatnak városszerte, valamint ügynökeik személyesen is járják a II. világháború előtt épült házakat, hogy új ügyfeleket szerezzenek.

Nagy belmagasság, magas ablakok
Fotó: Beazy / Unsplash

Egy ilyen „bérleti díjat csökkentő“ bírósági eljárásokat finanszírozó céget bízott meg bérleti szerződésének vizsgálatával az a bécsi hölgy is, aki 10 év után költözött ki 10. kerületi bérlakásából. Kiderült, hogy az érintett hölgy 10 éven át havonta 600 euróval fizetett többet 108 m2-es bérlakásáért, mint amennyit a bérbeadó törvényileg kérhetett volna érte, így sikeresen visszakövetelhet 75.000 eurót a lakás tulajdonosától. Az ügy még nem zárult le, a rekord magasságú összeg miatt a lakástulajdonos bírósághoz fordult, de az eljárást finanszírozó Miete Runter cég szóvivője szerint a kamatok miatt a bérlőt megillető összeg végül még magasabbra is rúghat, mint 75.000 euró!

Az említett hölgy figyelmét egyébként egy ismerőse hívta fel arra, hogy túl sokat fizetett. A hölgy ráadásul bizalmi kapcsolatot ápolt bérbeadójával, melynek a visszatérítendő összeget elnézve minden bizonnyal annyi. Ami viszont tény, hogy egyre több a bérleti díj visszaköveteléssel foglalkozó cég és a bérleti jogi felvilágosítás is egyre szélesebb körű, ezért egyre kevésbé érdemes régi építésű ingatlant a hatóságilag meghatározottnál magasabb bérleti díjon bérbeadni.

Forrás: DerStandard

Amikor a szerelem kiköltözik

Amikor nem házasságban, de egy háztartásban élő párok szakítanak, gyakran felmerül a kérdés, hogy mi történjen a közös lakással. A kérdéskör jogilag sajnos még nem megoldott, ezért a legjobb, ha az ember előre felkészül egy ilyen szomorú eseményre.

A Statistik Austria adatai alapján egyre több, a 2020-as évben már kb. 420.000 pár lakott együtt házasságkötés nélkül Ausztriában. Jogi szempontból ezek a párok jelenleg igencsak mostoha módon vannak kezelve, így szakítás esetén gyakran problémákba ütköznek.

1. Mi történik, ha a bérleti szerződés csak az egyik fél nevén van?

Ebben az esetben a bérleti szerződésben szereplő fél tulajdonképpen egyik napról a másikra utcára teheti a másik személyt és zárat is cseréltethet a bérbeadó hozzájárulásával. Abban az esetben is adódhatnak viszont problémák, amikor a bérleti szerződésben mindkét személy szerepel. Ahhoz, hogy az egyik személy kiléphessen a bérleti szerződésből szüksége van a bérbeadó és a másik bérlő hozzájárulására is. Ilyen esetekben könnyen előfordulhat, hogy a bérbeadó a szerződésben maradó bérlőtől egy kezes belépését kéri, hogy megbizonyosodjon arról, hogy kettő helyett egy személy is tudja fizetni a bérleti díjat.

2. Mi történik, ha a pár egyik tagja meghal?

Ebben az esetben az Osztrák Bérleti Törvény alapján az élettárs veszi át a bérleti jogot, amennyiben a pár tagjai legalább 3 éven át egy gazdasági szempontból a házassághoz hasonlító közös háztartásban éltek. Ehhez szükséges, hogy az életben maradó bérlőnek sürgősen szüksége legyen lakhatásra. Amennyiben az életben maradó fél nem akarja átvenni a teljes bérletet, 14 napon belül kell ezt jeleznie. Abban az esetben, ha a pár tagjai kevesebb, mint 3 évig éltek együtt, a továbblépés attól függ, hogy együtt költöztek-e be a lakásba. Ha igen, akkor nem számít a 3 éves szabály, ellenkező esetben viszont az életben maradónak új szerződést kell kötnie a bérbeadóval, amely a bérleti díj emelésével járhat.

3. Mi történik, ha a pár egyik tagja meghal és az élettársak saját öröklakásban laktak?

Amennyiben az elhalálozott fél nem végrendelkezett, az életben maradó élettárs még egy évig maradhat a lakásban. Ez alatt az idő alatt nem kell bérleti díjat fizetnie az örökösöknek, kizárólag a közös költséget kell állnia.

4. Milyen óvintézkedéseket célszerű tenni építkezés esetén?

Ez mindig érzékeny téma. Közös hitelfelvétel esetén a legjobb, ha mindkét fél szerepel az ingatlan tulajdoni lapján, így szakítás esetén egyik fél sem adhatja el vagy jelzálogosíthatja el az ingatlant a másik hozzájárulása nélkül.

5. Hogy működnek a tulajdoni viszonyok?

Kizárólag családi házak esetében lehetséges a tulajdoni hányadokat aszerint felosztani, hogy melyik fél mennyi pénzt tett bele az ingatlanba. A tulajdoni lapon lehetséges pl. 90:10 arányt is megadni, amennyiben az egyik fél sokkal többet fizetett a vételárból. Az egyik tulajdonos azonban bármikor dönthet úgy, hogy eladja a részét a házból, ehhez pedig a másik tulajdonos hozzájárulására sincs szüksége. Házasságkötés nélkül együtt élő párok számára nem lehetséges terhelési és értékesítési tiltást bejegyeztetni a földhivatalban, ezért célszerű kölcsönös elővásárlási jogot bejegyeztetni, hogy az egyik fél megvásárolhassa a másik tulajdonrészét az ingatlanból, ha ő úgy dönt, hogy eladná azt.

6. Milyen további óvintézkedéseket lehet tenni?

Markus Kaspar Bécsi jegyző azt ajánlja, hogy a kapcsolat mindkét tagja külön-külön vezesse, hogy mire mennyit költött, milyen felújításokat végzett el saját maga. Ezekről érdemes írásos igazolást kérni a társtól, valamint célszerű megőrizni a számlákat is.

A szakértő melegen ajánlja továbbá, hogy a felek kössenek meg egy a házassági szerződéshez hasonló élettársi szerződést, amely bár nem hangzik túl romantikusan, a törvényi szabályozás hiányában viszont mind a szakítás, mind egy esetleges haláleset alkalmával fontos lehet.

Forrás: Die Presse

“Betongold” a válság ellen

Berobbant a kereslet az öröklakások és házak iránt a válság alatt

A koronavírus-járvány által kiváltott gazdasági válság tartósan kihat az ingatlapiacra is. A válság kirobbanása óta az osztrák és német ingatlanpiaci szakemberek erős megugrást tapasztaltak az öröklakásokra és házakra irányuló kereslet terén, mind a befektetők, mind a saját használatra keresők körében.

Az Immobilienscout24 elemzése szerint 2021 februárjában csaknem 33%-os keresletnövekedés volt tapasztalható az előző év februárjához képest. Az öröklakások pedig kismértékben ugyan, de népszerűbbek a házaknál.

Német nyelvterületen előszeretettel használják a “Betongold” (betonba öntött arany) kifejezést befektetési ingatlanok szinonimájaként. A 2020-as év adatai alapján szembetűnő, hogy a keresletet a saját használatra vásárlók mellett a befektetők is pörgetik, akik a válság alatt még szívesebben fektetnek ingatlanba.

A legnagyobb kereslet az új építésű, terasszal és/vagy kerttel rendelkező ingatlanokra irányul

A Raiffeisen előrejelzése szerint a 2021-es évben folytatódik a trend, így továbbra is az ingatlan marad a befektetők egyik legnagyobb kedvence a válság idején. A Buwog a jó elhelyezkedésű ingatlanok vételárainak 3,75–4,25%-os emelkedésére és változatlanul magas keresletre számít. Hasonlóan látja a helyzetet a Remax is: a történelmien alacsony kamatszint és az alternatív pénzügyi befektetési lehetőségek hiánya tovább fogja növelni a már most is csillapítatlan keresletet és vele együtt az ingatlanok árszintjét is. Ugyanakkor a magáncélra vásárlókkal szemben a befektetőknek kedvezhet, hogy a bankok a gazdasági válság miatt a válság előttinél magasabb tőkeerősségi mutatót követelhetnek meg majd a finanszírozásnál, így a saját használatra vásárlók nehezebben juthatnak hitelhez a jövőben.

A mai hírlevél mottója legyen ez: Betongold gegen die Krise = Betonba öntött arany a válság ellen!  

Forrás: Handelsblatt, Wiener Zeitung

Osztrák Nemzeti Bank: Az ingatlanok áremelkedési üteme Ausztriában 2020 végén is erős maradt

Az osztrák jegybank a héten frissítette negyedéves hazai és nemzetközi ingatlanpiaci kitekintését. Ebből egyrészt kiderül, hogy mind a bécsi, mind az osztrák vidéki ingatlanok ára 2020 utolsó negyedévében a korábbi periódussal megegyező mértékben emelkedett. A bécsi lakások 2019 azonos időszakához képest 9.4%-kal drágultak, 2020-ban egészében átlagosan 6.7%-kal értek többet. 2020 második felében lehetett még nagyobb keresletet érzékelni, elsősorban az erkéllyel rendelkező, otthoni munkára is alkalmas vagy zöld övezetben fekvő objektumok iránt. Mindez úgy ment végbe, hogy a lakáshitel-felvételi kedv valamelyest mérséklődött és egyelőre a korábbiakhoz képest extra állami ösztönzők sem álltak a vásárlók rendelkezésére.

A közép- és kelet-európai ingatlanpiacok első félévben tapasztalható megbicsaklását nagyrészt enyhítették a második félévben bevezetett mesterséges állami intézkedések, így a támogatott hitelek és a lakásvásárlást ösztönző programok vagy egyéb kedvezmények, adócsökkentések. Ezek mértéke természetesen országonként eltért, de a 2020. áprilisi mélyponton – amely egyaránt jelentett befektetési és építési, beruházási megtorpanást – úgy tűnik, mindenki átlendült. A végleges 2020 harmadik negyedéves adatok szerint ebben a térségben a legerősebb növekedést Lengyelország, Csehország és Szlovákia könyvelhette el ingatlanpiaci árakat tekintve. Ugyan ezen országok átlagos 9.2% körüli rátája meghaladja az uniós átlag 4.9%-os értékét a harmadik negyedévben, de elmarad az osztrák 9.5%-os szinttől (végleges adat), az év egészében pedig ennél még nagyobb az eltérés. (Megj.: az értékek helyi devizában értendők, így a lemaradás euróban számítva Ausztriához képest valószínűleg ennél nagyobb.). A legalacsonyabb ütemet a tágabb régióban Lettország, Románia és Szlovénia érte el.

Bécsben a lakásárak 2020 egészében relatív stabil tendenciát mutattak, átlagosan 6.7%-kal emelkedtek, amely szignifikáns gyorsulást jelez a 2019-ben jegyzett 4.9%-ról. Az emelkedő trend a használt és új lakásokat egyaránt jellemezte.

Az ingatlanárak emelkedésének mértéke 2020-ban
Forrás: Osztrák Nemzeti Bank, Nagy Immobilien

Forrás: Osztrák Nemzeti Bank
https://www.oenb.at/Publikationen/Volkswirtschaft/immobilien-aktuell.html

A luxusingatlanok járvány idején is drágulnak!

A koronavírus-járvány által meghatározott 2020-as évben egyáltalán nem volt jellemző a luxusingatlanok árainak csökkenése, sőt egyes ázsiai nagyvárosokban és az új-zélandi Aucklandben akár kétszámjegyű növekedés is tapasztalható volt. Ezzel szemben a bécsi luxusingatlanok árai mérsékelt növekedést mutattak.

A metropoliszok felső kategóriás ingatlanjai a válság hatására mutattak árnövekedést 2020-ban az előző évekhez képest – derül ki az Otto Immobilien jelentéséből. A vizsgált 100 nagyváros egyharmadában stagnáltak vagy visszaestek az árak, kétharmadában viszont erős árnövekedést regisztráltak.  A listavezető az új-zélandi Auckland 17.5%-os teljesítménnyel, szorosan követi őt Sanghaj (13.3%) ,Szöul (11.7%) és Manila (10.2%).

Az új-zélandi Auckland látképe
Fotó: Partha Narasimhan

Európában Moszkva (9.9%), Zürich (8%) és Amszterdam (6%) az éllovasok. Ezzel szemben például Londonban visszaestek az árak 4.3%-kal, Madridban 4%-kal. Bécsben az emelkedés kiegyensúlyozott maradt, a 0.8%-os felértékelődés megfelel a Berlinben, Monacóban és Barcelonában tapasztalható növekedésnek.

A négyzetméterár-rekordot egyébként Hongkong tartja, ahol egy luxuskomplexumban 156.000 eurós négyzetméter áron került értékesítésre egy ingatlan. Hangsúlyoznánk, hogy ez az összeg nem a lakás, hanem pusztán csak egyetlen négyzetméter ára! Maga a szóban forgó ingatlan 49 millió euróért kelt el (aktuális forintárfolyammal számolva csaknem 18 milliárd forint.). Az „ékszerdoboz” 313 négyzetméter és természetesen tartozik hozzá tetőterasz, úszómedence, valamint 3 külön kocsibeálló.

Fotó: Ralph Kayden

A legtehetősebbek már 2019-ben is rengeteg pénzt fektettek ingatlanba, a trend 2020-ban csak tovább erősödött. A Knight Frank globális ingatlantanácsadó cég szerint egészen biztos, hogy a leggazdagabb befektetők legalább egynegyede a 2021-es évben is előszeretettel fektet majd lakóingatlanokba.

Forrás: DerStandard
https://www.derstandard.at/story/2000124773032/preise-fuer-luxusimmobilien-2020-weltweit-um-1-9-prozent-gestiegen
https://www.derstandard.at/story/2000124273657/49-millionen-euro-fuer-eine-fuenf-zimmer-wohnung-in-hongkong

A turisták visszatérhetnek, ám büféreggeli nem lesz

Számos új hotel kerül idén és a következő években Bécsben átadásra. Hogyan alakítja át a járvány a szektort?

A bécsi első kerület Szent Péter Templomában szól a harang, csaknem elnyomva a szomszédos építkezés zajait. A korábbi Erste központ gödrében a Rosewood luxushotellánc 5 épülettömbje épül. Méghozzá a tavalyi év után, amikor is a bécsi vendégéjszakák száma mintegy 70%-kal esett vissza. A járvány sok szállodaipari szereplőt a stratégia átgondolására késztetett. A meglévő és a leendő szállodák beruházói is felteszik magukban a kérdést: hogyan tovább?

A megbeszéléseken három forgatókönyv merül fel. Az egyik, hogy az üzemeltetővel új megállapodást kell kötni. A másik, hogy új üzemeltetőt kell keresni, esetleg a harmadik: lakótömbbé alakítani az épületegyüttest. Persze vannak, akik a teljes visszavonulást választják. A második kerületben például az egyik beruházó egy 700 ágyas hotelprojektet fújt le. Ezt leszámítva idén Bécsben mintegy 20 szálloda készül el, többek között a Mariahilferstraße bevásárlóutcán.

Van, aki viszont épp szerencsésen időzített. Az egyik átépítésben lévő 7. kerületi hotel felújítási munkálatainak megkezdését – amelynek során az épület egyébként skandináv stílusjegyekkel lesz újragondolva – már eleve tavaly májusra ütemezték. A Múzeumnegyed közelében lévő szálloda szó szerint zöld arculatot kap idén májusra, az ehhez szükséges növényeket Hollandiában nevelik elő, hogy aztán itt Bécsben dobják fel a városképet.

A bécsi Hotel Sacher bejárata
Fotó: Max Bovkun

A hotelben külön apartmanok is helyet kapnak, amely valamelyest már az új trendre való felkészülést szimbolizálja. Sokak szerint ugyanis a korábban tapasztalt üzleti utazási szokások nem térnek teljesen vissza, a Skype-on történő egyeztetések ennek egy részét helyettesítik majd. Ugyanakkor az éterben történő kommunikáció nem töltheti be teljesen az üzleti konferenciák szerepét, így ezek újbóli fellendülésére abszolút lehet majd számítani.

Egyes hotelvezetők szerint a turisták is fokozatosan jönnek majd, habár egyelőre senki nem számol a forgalom 100%-os visszaépülésével. Persze egyes szokások a járvány enyhülésével tovább velünk maradhatnak. Így például a higiéniai szempontoknak eddig sem makulátlanul megfelelő svédasztalos büfé-reggelik szinte biztosan visszaszorulnak, helyükre pedig á la carte lép. Természetesen ez legyen a legnagyobb gond!

Forrás: DerStandard
https://www.derstandard.at/story/2000124496080/touristen-koennten-zurueckkehren-nicht-aber-fruehstuecksbuffets

Járvány: nagy a csend az irodákban

Még a legnagyobb irodák is gyakorlatilag teljesen üresek országszerte Ausztriában. A Der Standard munkatársai utánajártak, vajon az újragondolt munkavégzési koncepciók tartósak lesznek-e.

Az SAP új bécsi székhelyét az átadás után másfél évvel kapta derékba a koronaválság. Ugyanakkor, mivel a cég már évek óta a papírmentes, digitalizált működésre helyezi a hangsúlyt, az otthonról történő munkavégzés nem okozott különösebb nehézséget. Ami a 8 ezer négyzetméteres irodakomplexumban először feltűnik, azok a növények. Olyan benyomást kelt, mintha az ember üvegházban lenne: összesen kb. 3080 növény gondoskodik a plusz oxigénutánpótlásról és különleges hangulatról. A zöld övezet minden részt érint, végig a kávézóktól a tárgyalókig, egyedül a személyzeti osztály van némileg elszeparálva. Az egy munkaerőre jutó tér nagy, mégis átállt a cég a home office üzemmódra. A hét 1 vagy 2 napján vannak bent átlagosan a dolgozók, amelyet nagyrészük elfogadott, sőt a jövőben is preferálna.

A vezetés szintén nyitott a rugalmasságra, szem előtt tartva az átláthatóságot, a hatékonyságot. A járvány kezdetén 20%-ban húzták meg az irodai telítettséget, amelyet mostanra 50%-ra emeltek. A kollegáknak természetesen be kell tartaniuk a maszkviselés szabályait és 20 négyzetméteren csak egy személy tartózkodhat. A konditerem és Cafeteria egyelőre zárva tartanak. Az otthonról dolgozó munkatársak egyedül a nagyobb monitorokat hiányolják, ezenkívül minden olajozottan működik. Távkapcsolódással ugyanúgy megtartják a közös kávészüneteket, mint a csapatépítést.

Irodaházak a 2. kerületben

Az Austria Campus több vállalkozásnak is nyújt irodabérlési lehetőséget, a legújabb részét pont a járvány közepén tavaly októberben adták át. Az elektronikai eszközökkel kereskedő Refurbed részére kialakított térben még egy bárpult is helyett kapott, ami természetesen ideiglenesen üzemen kívül van, így a pezsgős poharak is szárazon maradtak.

A vállalat szintén megfelelően alkalmazkodott a megváltozott munkakörülményekhez, a találkozók, megbeszélések nagy részét az online térben tartják meg. A személyes kontakt ebben a szektorban szintén nem nélkülözhetetlen. Az üzlet nagyon jól fut, ám ebből az irodaközpontban nem sokat érzékelni. A járvány után mindenkinek meglesz a benti asztala, de a home office-t is szeretné a cég részben megtartani, mondja a vállalat vezetője. Ugyanakkor a személyes találkozások is nagyon fontosak, vannak olyan kollegák, akik élőben még nem látták egymást, így ennek a lehetőségét szeretné a cég majd biztosítani, természetesen önkéntes alapon.

Az UNO-City irodaházainak látképe

A Főpályaudvar melletti ÖBB-székház szintén nyugodt, a kollegák nagy része itt is otthonról látja el a feladatát. Az Osztrák Szövetségi Vasutak 88 méter magas toronyházában 23 emelet sorakozik. Különlegesség, hogy minden munkatársnak megvan a lehetősége, hogy elparavánozza bent magát, igaz, akusztikailag nem mindig teljesen elszeparálva. A benti klímát 500 négyzetméteren „növényparkok” segítik.

A kantin ugyan nyitva van, de nem sokan használják, és az előírt távolságot be kell tartani. A személyes kontaktokat itt is hiányolják már a vállalatok munkatársai, de a járvány után szeretnék majd alkalmazni az otthonról és az irodában való munkavégzés rugalmas arányát.

Forrás: DerStandard

https://www.derstandard.at/story/2000124066782/pandemie-grosse-stille-in-den-bueros

A bécsi ingatlanárak a krízis ellenére tovább emelkedtek

A bécsi ingatlan a koronavírus-válság első évében is abszolút válságállónak bizonyult. Az új- és használt lakások árai 2020 egészében tovább emelkedtek, a drágulás mértéke csekély mértékben maradt el a korábbi évek átlagától. A bérleti díjak szintén magas szinten táboroztak le. Az Otto Immobilien erre az éve is erős kereslettel és tovább menetelő árakkal számol.

Tavaly az új építésű lakások Bécsben átlagosan 4,6%-kal drágultak, a használtak árai 4,5%-kal kúsztak feljebb, ahogy ez az ingatlanközvetítő közléséből kiderül. Az előbbiek kategóriájában a 10 éves átlag 5,2%, míg az utóbbinál 6,4%-ot jelez.

Természetesen a trendek kerületenként eltérnek. Az új építésű blokkok a 4., 12., 20. és a 23. kerületben teljesítettek legjobban tavaly kétszámjegyű növekedéssel. A tartomány széles, hiszen míg a 4. kerületi Wien-Wieden átlagosan 7.120 eurós négyzetméterárakat kínál, addig a 23. kerületi Liesing árai 4.648 eurós átlagot tesznek ki.

A használt lakás kategória ezzel szemben az 5., 15. és 22. kerületekben volt felülteljesítő, szintén dupla számjegyű drágulással. A 22. kerületi Donaustadt árai először lépték át az 5.000 eurós határt, míg a 15. kerületi Rudolfsheim-Fünfhaus árai 4.296 eurót mutattak.

A bérleti díjak ezzel párhuzomosan emelkedtek. A szabad piaci bérleti árak teljes Bécset tekintve 13,01 eurónál álltak év végén, 2019-hez képest 1,7%-os növekedéssel.

Az előrejelzések szerint a tendencia iránya idén is érvényes, a befektetési célú, hosszú távú kiadásra alapozó lakások iránti kereslet még jobban erősödhet, ahogy az előző hónapok is jelzik. Az új építésű szegmensben a teljesen szabad finanszírozású projektek további emelkedést vetítenek előre, idén lépi át a hányaduk a 25%-ot a bécsi építkezéseknél.

Forrás:

https://kurier.at/wirtschaft/wohnungspreise-in-wien-trotzten-der-krise-und-stiegen-2020-weiter-an/401181796