Az Osztrák Nemzeti Bank legfrissebb kiadványa szerint 2020 harmadik negyedévében begyorsult az ingatlanok árnövekedése: Bécsben a korábbi évhez képest 9.4%-os, míg egész Ausztriában átlagosan 9.5%-os volt az értéknövekedés. A zöld övezeti lakások iránti kereslet – vélhetően a járvány következtében – különösen erős volt.

Ugyanakkor a korona lehűtötte az ingatlanberuházásokat, az első félévben a kivitelezések volumene 5.5%-kal süllyedt, ami nyilván relatíve szűkíthette a kínálatot, támasztva ezzel az árakat. Felpörgött viszont az árakkal együtt a tranzakciók száma –  ahogy ezt korábbi statisztikák kimutatták, és mi is beszámoltunk – mert valószínűleg egyre több befektető tekint az ingatlanra biztonságos, egyfajta menekülési eszközként.

A háztartások lakáshitelnövekedése nem változott, stabilan 6%-on maradt, a kamatok ezzel szemben átlagosan 0.29%-ponttal mérséklődtek, 1.28%-ra.

A központi bank egy felmérést is végzett a háztartások körében, ami a lakásárakkal kapcsolatos várakozásokra vonatkozott a következő egy éves időszakban. Ebből az a kép rajzolódik ki, hogy az idősebb generációból (65 év fölött) többen (31%) várnak áremelkedést, mint a fiatalabbak csoportjában (17%.) Továbbá a magasabb képzettséggel rendelkezők közül többségében inkább áremelkedéssel számolnak, ahogy a nagyvárosokban élőknek szintén ez a várakozásuk.

Forrás: Osztrák Nemzeti Bank

A Financial Times beszámolója szerint a koronavírus miatti korlátozásoktól minden nagyváros szenved. Mégis leginkább New York-ot és Londont sújtották eddig a járvány következményei: Londonban még október elején is a korábbi forgalomnak mindösszesen egy harmadát tette ki az éttermek, üzletek forgalma, azóta pedig az újabb intézkedésekkeL tovább csökkenhetett. Vidéken a visszaesés kevésbé volt drasztikus, amiről az országos 70%-os szint tanúskodik. A tengerentúlon is hasonló tendenciák rajzolódnak: Manhattan-ben 50%-os apadás, míg azért az országos átlag ennél kedvezőbb képet mutat: csak 15%-kal volt alacsonyabb szinteken.

A nagyvárosokban kézzelfogható változások, mint például az irodák iránti alacsony kereslet a szakértők és piaci szereplők jelentős része szerint tartósan is átalakíthatják a városképet és tendenciákat, a 80-évek óta nem látott változások jöhetnek. Immár a gazdaság jelentős része minden országrészben átállt az otthonról történő munkavégzésre. Felmérések azt mutatják, hogy már kétszer annyian dolgoznak otthonról, mint irodában. A brit vállakozások 75%-a szeretné ezt a formát a válság után is megtartani.  Ezek a trendek nem csak a városközpontokat rajzolhatják át kisebb és rugalmasabb irodákkal, hanem a külső városrészek infastruktúrájának fejlesztéséhez is hozzájárulhatnak. S persze mindez több családot vonz majd, sőt új munkahelyeket teremt.

A központi irodai beruházások azért is zuhantak drasztikusan, mert a fiatal munkavállalók számára szintén csökkent a nagyvárosok központjában való munka vonzereje. Ahogy egy szakértő fogalmazott: „akik korábban 35 éves korukig tervezték központi irodában a karrierjüket, most már 30 évesen is váltanának.” Egyre több nagyvárosban lehet szempont, hogy az ingázás, a munkába járás ne lépje túl a 15-20 perces sávot, ehhez pedig a városszerkezetnek is alkalmazkodni kell. Ezzel a városcentrumok parkosítása, élhetőbbé varázsolása is kaphat egy lökést, ugyanúgy, mint a közlekedési útvonalak korszerűsítése, biztonságosabbá tétele, a higiéniai szempontok javítása.

Másrészről ezek az irányok egyáltalán nem jelentik az központi urbanizáció végét. Hiszen, ahogy az irodaárak, a kereskedelmi célú ingatlanok olcsóbbá válnak, az idősebb generáció után a fiatalabbak kedvezőbb lehetőséget láthatnak a jövőben, hogy részesei legyenek a centrum pezsgésének, újfajta felvirágzásának. Így tulajdonképpen nem a nagyvárosi központok végső leáldozásának, csak egy formai, szerkezeti megújulásnak lehetünk tanúi.

Forrás: Financial Times
https://www.ft.com/content/d5b45dba-14dc-443b-8a8c-e9e9bbc3fb9a

14%-kal estek a budapesti belső kerületi ingatlanok bérleti díjai szeptemberben az egy évvel korábbi csúcshoz képest, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal és az ingatlan.com közös lakbérindexéből. A harmadik negyedéves albérleti díjak átlagban több, mint 10%-kal zuhantak, míg az átlagos budapesti mutató 8.3%-os díjcsökkenést jelez, amely egyértelműen a koronavírus és a lezárások hatásainak köszönhető. Balogh László, az ingatlan.com gazdasági vezetője a HVG-nek adott interjújában elmondta, hogy a hirdetőportál adatai alapján Budapesten 15%-os zuhanás tapasztalható, míg az ország többi részén stagnálnak a bérleti díjak a 2019-es szinthez képest.

A bécsi ingatlanok és bérlakások iránti kereslet ezzel szemben továbbra is kitart, amelyet jól tükröz a statisztika: míg a bécsi új lakások bérleti díja a harmadik negyedévben 2%-kal nőtt, addig a használt lakásoké még ennél is magasabb ütemben, majd 3%-kal emelkedett átlagosan az egy évvel korábbihoz képest. Ahogy a Raiffeisen októberi elemzéséből kiderül, Ausztriában a koronaválság erősítette a lakások iránti keresletet.

Források: KSH, ingatlan.com, hvg.hu, Raiffeisen, de.statista.com

A Raiffeisen Bank októberi elemzésében 4 aktuális trendet azonosított az ausztriai ingatlanpiacon:

• Az áremelkedést a koronaválság tovább gyorsította
• A vagyoni biztonság az elsődleges szempont a tranzakcióknál
• Egyértelműen megnövekedett kereslet
• A zöld övezethez közel eső ingatlanok a legkedveltebbek

A korábbi időszak alacsony kamatkörnyezete mellé a biztonságos eszközök iránti igény is megjelent az ingatlanpiaci keresletben, amelyet az átmeneti gazdasági visszaesés sem tört meg. A rövid távú trendet elképzelhető, hogy lassítja majd a válságból fakadó bizonytalanabb jövedelmi helyzet, ám az alapvető tényezők az ingatlanpiaci trend folytatódását vetítik előre: a kamatok alacsonyak maradnak, a kínálat csökkenő mederben, a frekventált fekvésű ingatlanok száma korlátozott. A gazdasági válságban pedig az ingatlan Ausztriában megbízható menekülési eszköz, a „kemény valuta” szimbóluma. A városokban az otthoni munkavégzésre alkalmas vagy erkéllyel rendelkező lakások különösen felértékelődtek. A jó infrastruktúrával rendelkező, iskolák, óvodák közelében, gyors internet elérést biztosító ingatlanok szintén profitáltak ezekből a folyamatokból. A folytatódó gyengébb gazdasági környezet várhatóan továbbra is inkább a kereskedelmi célú ingatlanokat sújtja, a rugalmasabb lakóingatlanok az értéket tekintve a válságból megerősödve kerülhetnek ki.

A Raiffeisen a gazdaságban a 2020-as nagy, mintegy 7,5%-os visszaesést követően 2021-ben mérsékelt bővülésre számít (3,5%), az ingatlanárak értéknövekedése viszont jövőre is 1,2 és 5% között alakulhat, vagyis az áremelkedés folytatódhat az alábbi tényezők alátámasztásával:

• A gazdasági ciklus új normákra épül: hosszabb távon is maradhatnak az alacsony kamatok
• A gazdasági kockázatok most már mindenki számára átláthatóak, új negatív meglepetés kevésbé valószínű
• Az ingatlanpiac alapvető emelkedő trendje érvényben marad

A kedvező demográfiai tendencia kissé visszafogottabban, de jelen van (a következő 5 évben a népesség tovább növekszik, csak mérsékeltebb ütemben, mint az előző 5 évben.) Bécsben a releváns korú és pénzügyi helyzetű csoportok növekedése erőteljesen folytatódik.

A korábbi évek megemelkedett építkezési aktivitása úgyszintén egyensúlyban tartja a piacot.

Forrás:
https://www.raiffeisen-immobilien.at/storage/uploads/153b49cf-e732-4dbe-af48-ceba10f9e4b5/Presseunterlagen_Immobilienmarktbericht-%C3%96sterreich-20201006.pdf
Utolsó hozzáférés 2020.11.06-án