„Kis befektetéssel hatalmas nyereség.” -hangzik a gyanúsan egyszerű ígéret. A befektetők nagy reményeket fűznek a bitcoin, a libra, a Co és egyéb kriptodevizák hosszú távú teljesítményéhez. Az előző időszak naponta növekvő árfolyamai újabb és újabb szereplőket vonzottak ezekre a piacokra. A felkínált perspektíva pedig nem csak a további felértékelődést, valamint a bitcoin korlátozott rendelkezésre állását ígéri a műkincsekhez hasonlóan, hanem azzal is kecsegtetnek a szlogenek, hogy mint fizetési eszköz előbb-utóbb globálisan elfogadottá válik. A kriptodevizák mögött meghúzódó technológia (blockchain) megakadályozza az adatokhoz való illetéktelen hozzáférést, és névtelenséget biztosít, ami tényleg hasznos lehet bizonyos alkalmazásokban.
Az üzletkötések, szerződéskötések anonimitásának előnyét viszont sokak szerint pont a túlzott spekuláció, az árfolyam óriási kilengései (akár naponta 10-20%) homályosítják el. Hiszen, ha a teljesítéskori árfolyam a szerződéskötéshez képest ilyen mértékben eltérhet, nagyban csökkenti az üzletkötés kiszámíthatóságát: amíg a hagyományos devizák, mint az euró vagy dollár heti mozgásai általában 1%-os sávon belül maradnak, a kriptodevizák ingadozásai ennek tíz-, hússzorosát is elérik. Ráadásul a kriptodevizák fizetésein keresztül realizált árfolyamnyereség ugyanúgy adóköteles, mint bármilyen másik értékpapírüzlet, vagyis jelentős járulékos költségeket von maga után. Nem beszélve a kriptodevizák előállításához, működtetéséhez szükséges óriási és pazarló energiaigényről, amit az ezt kezelő számítógépek támasztanak. Végül pedig az alvilági pénzek tisztára mosása és a túlburjánzó spekuláció a szabályozók figyelmét is felkeltette, akik szigorúbb ellenőrzést és szabályokat javasolnak.
Forrás: finanzen.net
Ugyanakkor magát a digitalizált deviza ötletét a világ nagy gazdasági övezetei is vizsgálják. Az Európai Központi Bank erre már hivatalosan is tervet készített elő. A jövő különböző forgatókönyveire való felkészülést Beat Weber, az Osztrák Nemzeti Bank egyik vezetője is fontosnak tartja.
A különbség a kriptodevizákkal szemben, hogy itt a devizát, a „digitális eurót” nem privát szereplők, hanem maga a központi bank garantálná, megőrizve a technológia privát és személyes adatbiztonsággal kapcsolatos előnyeit. A konkrét technikai részletek egyelőre hiányoznak, ám a készpénzfizetés fokozatos visszaszorítása régóta célja az Európai Uniónak. Továbbá a „digitális euró” rugalmasabb, gyorsabb intézményi tranzakciókra adna lehetőséget, a közösségi finanszírozás (crowdfunding) például tipikusan ilyen felhasználási terület: egy-egy meghirdett projekthez a világ bármely szegletéből szerezhető akár privát szereplőktől forrás. Vagyis az egyes kriptodevizák fennmaradása kétséges, ám a mögöttük húzódó koncepció beépülhet a hagyományos üzleti területek, így akár az ingatlantranzakciók lebonyolításába is. A jó öreg stabil euró biztosan marad, az nem kérdés. A forma viszont újabb és újabb alternatívákat, még kedvezőbb költségű fizetési megoldásokat, finanszírozást hozhat idővel magával.
Forrás: Wiener Wirtschaft, WKO