Amikor nem házasságban, de egy háztartásban élő párok szakítanak, gyakran felmerül a kérdés, hogy mi történjen a közös lakással. A kérdéskör jogilag sajnos még nem megoldott, ezért a legjobb, ha az ember előre felkészül egy ilyen szomorú eseményre.
A Statistik Austria adatai alapján egyre több, a 2020-as évben már kb. 420.000 pár lakott együtt házasságkötés nélkül Ausztriában. Jogi szempontból ezek a párok jelenleg igencsak mostoha módon vannak kezelve, így szakítás esetén gyakran problémákba ütköznek.
1. Mi történik, ha a bérleti szerződés csak az egyik fél nevén van?
Ebben az esetben a bérleti szerződésben szereplő fél tulajdonképpen egyik napról a másikra utcára teheti a másik személyt és zárat is cseréltethet a bérbeadó hozzájárulásával. Abban az esetben is adódhatnak viszont problémák, amikor a bérleti szerződésben mindkét személy szerepel. Ahhoz, hogy az egyik személy kiléphessen a bérleti szerződésből szüksége van a bérbeadó és a másik bérlő hozzájárulására is. Ilyen esetekben könnyen előfordulhat, hogy a bérbeadó a szerződésben maradó bérlőtől egy kezes belépését kéri, hogy megbizonyosodjon arról, hogy kettő helyett egy személy is tudja fizetni a bérleti díjat.
2. Mi történik, ha a pár egyik tagja meghal?
Ebben az esetben az Osztrák Bérleti Törvény alapján az élettárs veszi át a bérleti jogot, amennyiben a pár tagjai legalább 3 éven át egy gazdasági szempontból a házassághoz hasonlító közös háztartásban éltek. Ehhez szükséges, hogy az életben maradó bérlőnek sürgősen szüksége legyen lakhatásra. Amennyiben az életben maradó fél nem akarja átvenni a teljes bérletet, 14 napon belül kell ezt jeleznie. Abban az esetben, ha a pár tagjai kevesebb, mint 3 évig éltek együtt, a továbblépés attól függ, hogy együtt költöztek-e be a lakásba. Ha igen, akkor nem számít a 3 éves szabály, ellenkező esetben viszont az életben maradónak új szerződést kell kötnie a bérbeadóval, amely a bérleti díj emelésével járhat.
3. Mi történik, ha a pár egyik tagja meghal és az élettársak saját öröklakásban laktak?
Amennyiben az elhalálozott fél nem végrendelkezett, az életben maradó élettárs még egy évig maradhat a lakásban. Ez alatt az idő alatt nem kell bérleti díjat fizetnie az örökösöknek, kizárólag a közös költséget kell állnia.
4. Milyen óvintézkedéseket célszerű tenni építkezés esetén?
Ez mindig érzékeny téma. Közös hitelfelvétel esetén a legjobb, ha mindkét fél szerepel az ingatlan tulajdoni lapján, így szakítás esetén egyik fél sem adhatja el vagy jelzálogosíthatja el az ingatlant a másik hozzájárulása nélkül.
5. Hogy működnek a tulajdoni viszonyok?
Kizárólag családi házak esetében lehetséges a tulajdoni hányadokat aszerint felosztani, hogy melyik fél mennyi pénzt tett bele az ingatlanba. A tulajdoni lapon lehetséges pl. 90:10 arányt is megadni, amennyiben az egyik fél sokkal többet fizetett a vételárból. Az egyik tulajdonos azonban bármikor dönthet úgy, hogy eladja a részét a házból, ehhez pedig a másik tulajdonos hozzájárulására sincs szüksége. Házasságkötés nélkül együtt élő párok számára nem lehetséges terhelési és értékesítési tiltást bejegyeztetni a földhivatalban, ezért célszerű kölcsönös elővásárlási jogot bejegyeztetni, hogy az egyik fél megvásárolhassa a másik tulajdonrészét az ingatlanból, ha ő úgy dönt, hogy eladná azt.
6. Milyen további óvintézkedéseket lehet tenni?
Markus Kaspar Bécsi jegyző azt ajánlja, hogy a kapcsolat mindkét tagja külön-külön vezesse, hogy mire mennyit költött, milyen felújításokat végzett el saját maga. Ezekről érdemes írásos igazolást kérni a társtól, valamint célszerű megőrizni a számlákat is.
A szakértő melegen ajánlja továbbá, hogy a felek kössenek meg egy a házassági szerződéshez hasonló élettársi szerződést, amely bár nem hangzik túl romantikusan, a törvényi szabályozás hiányában viszont mind a szakítás, mind egy esetleges haláleset alkalmával fontos lehet.
Forrás: Die Presse