Bécs gazdasága idén már fellendülésre van ítélve: csak a mérték a kérdés

Ritkán várta már az ember az Újévet annyira, mint ahogy 2021-et. Még annak ellenére is, hogy a bécsi vállalkozások fogukat összeszorítva, elszántan, bátran, egy nagy adag kreativitással megspékelve dacoltak a koronavírus okozta kihívásokkal. Ahogy Walter Ruck, a Gazdasági Kamara elnöke fogalmazott: „A vállalkozóink mindent megtettek, hogy a kiugró nehézségeket leküzdjék. És előbb-utóbb ismét minden előre fog tartani, együtt pedig biztosan megoldjuk.”

Az előző évben valószínűleg 7%-os visszaesést könyvelhetett el az osztrák gazdaság, és csak a Kurzarbeit-nak, valamint az egyéb állami mentőöveknek köszönhető, hogy nem történt ennél nagyobb gazdasági katasztrófa. Ugyanakkor a magánberuházások így is csupán fáziskésséssel térhetnek majd vissza, ami a munkanélküliséget nem azonnal, hanem csak fokozatosan javítja majd. A fogyasztás hasonló pályát járhat be és a 2022-es év folyamán érheti el valamikor ismét a válság előtti, 2019-es szintet. A helyzet normalizálódásához természetesen az is elengedhetetlen, hogy a vállalkozásokat eddig támogató intézkedések fennmaradjanak. Ezekhez tartoznak többek között a megengedett extra értékcsökkenési leírások, a kedvezményes bevételarányos forgalmi adók (5% a vendéglátás, szállodaipari, kulturális szektorban), a társadalombiztosítási kedvezmények, gyermekek után járó támogatások.

Az óvatos optimizmushoz a gazdaságkutató cégek is csatlakoztak. Erre az évre a WIFO (Osztrák Gazdaságkutató Intézet) és az IHS (Felsőfokú Tanulmányok Intézménye) 2.5, valamint 3.1%-os növekedésre számít, igaz ebben nincs benne egy, a vírushelyzet miatt hosszan elhúzódó harmadik lezárás hatása. Ugyanakkor az elindult oltás ebből a szempontból rendkívül biztató. A WIFO vezérigazgatója, Christoph Badelt szerint a leglassabban a szállodaipar fog felépülni, így a városi turisták azonnali visszatérésére is óvatosan lehet számítani. Bécsnek ez különösen fájó, viszont a többi szektor itt kevesebb kárt szenvedett el átlagosan, mint az ország más területein. A kis- és középvállalkozások felkarolása azonban most mindenhol a legfontosabb kell, hogy legyen. Hosszabb távon a fiatalok sokoldalú képzése jelenthet további ugródeszkát, amire a bécsi városvezetés már most sok energiát összpontosít.

A két kutatóintézet előrejelzései az osztrák gazdasági növekedésre

Forrás: Wiener Wirtschaft, WKO

Bécs feltörekvő kerületei is állandó mozgásban vannak

Jó példa erre a 17. kerület a belváros peremén, amely a 18. és 19. kerület árnyékában egyre növekevő népszerűségre tesz szert: ötvözi az urbánus, városi jelleget a Bécsi-Erdő lankás hegyoldalának zöldterületeivel, szőlészeteivel, kirándulóhelyeivel. Nem utolsó sorban az U5-ös metróvonal ide tervezett végállomása is egy nagyon erős befektetői szempont. Ezen kívül a 43-as és 9-es villamosok közvetlen összeköttetést biztosítanak a belváros, az egyetemek és a Nyugati pályaudvar irányában. Ezek mind-mind áremelő tényezők.

Úgyszintén közkedvelt célpontja a befektetőknek Favoriten, az osztrák főváros legnagyobb népességű, 10. kerülete. Favoriten méltán híres az Austria Wien futballklubról, a topmodern Főpályaudvarról, de itt található az 1974-es Nemzetközi Kertkiállítás alkalmából létrehozott Kurpark Oberlaa (A Therme Oberlaa sokak szerint Európa legmodernebb fürdőkomplexuma), valamint a Wienerberg szabadidőpark és a felhőkarcolóival a város déli részének látképét uraló Wienerberg City városrész.

A következő évek leginkább figyelemre méltó fejlesztése az U2-es metró meghosszabbítása a Wienerberg City-ig  (a legutóbbi metrófejlesztés 3 éve egészen Oberlaa-ig vitte a pályát). Jelenleg a favoriteni bérleti díjak átlagosan 11 eurót tesznek ki négyzetméterenként, amely a metrófejlesztésekkel és a lakóparkok modernizálásával várhatóan emelkedni fog. Ehhez a Wienerberg rekreációs és zöldövezetei is jelentősen hozzájárulhatnak, hiszen a zöldterületek jelenlétének fontossága a koronavírus járvány idején is megmutatkozott.

A belvárosi 5. kerület, Margareten szintén felkapottnak számít, főleg az U2-es metróvonal fejlesztései környékén. A mikroklíma fejlődését azonban nem csak a metróvonalak, hanem újonnan létesítendő villamosok is elősegítik. Így nem csak a nagyobb utak, hanem az elérhető közelségben lévő kisebb utcákra irányuló kereslet is erősödhet. Ráadásul ebben a kerületben a központ közelsége sem elhanyagolható, hiszen a város terjeszkedésével arányosan a centrum is közelebb kerül ehhez a városrészhez, aminek a megközelíthetőségét az említett infrastruktúra fejlesztések szintén folyamatosan javítják.

Forrás: https://kurier.at/wirtschaft/immobiz/drei-hotspots-hier-lohnt-sich-jetzt-eine-immobilieninvestition/401103087

Merre terjeszkedik Bécs?

Az új metróvonalak új lakóövezeteket tárnak fel

A metróvonalak kiépítése megváltoztatja a lakóövezeteket és tartósan felértékeli az ingatlanokat.

Bécs növekszik. Ez nem csak a népességszámra vonatkozik, amely az előrejelzések szerint 2027-ben lépi majd át a 2 milliós küszöböt, a közlekedési hálózat szintén folyamatosan bővül. Az U2 és U5-ös metróvonalak meghosszabbítása gőzerővel zajlik. Az eddigi tapasztalatok is azt mutatják, hogy az új metróállomások megnyitása érezhető hatással van a lakásárakra. Az ingatlan pontos elhelyezkedésén persze sok múlik: a kerületek belső részein, ahol eleve közel esnek a közlekedési csomópontok, az árak már magasabb szinten vannak, viszont a kerületek külső peremén a közlekedés fejlesztésével az árnövekedési kilátások is kedvezőbbek.  A tapasztalatok szerint az ingatlanok már az építkezések alatt is felértékelődnek jellemzően 15 – 25%-kal, ám ahogy a munkálatok befejeződnek, akár további 15%-os emelkedés figyelhető meg az árakban.

Egyes piaci szereplők úgy vélik, a befektetői döntésnél körülbelül 60%-os súllyal esik latba a lakás aktuális környezete és elhelyezkedése. A jelenleg leginkább keresett ingatlanok 30-40 négyzetméteresek, loggiával, erkéllyel vagy kertkapcsolattal rendelkeznek, de természetesen minden ettől eltérő lakásnak lehet egyedi előnye vagy olyan szempont, amit a befektető pozitívan mérlegel.

A metróvonalak jövőbeli várható fejlesztései is ilyen pozitív aspektust jelenthetnek. Az U2 vonal például nem fog megállni a Városházánál (Rathaus), hanem továbbmegy az U3 vonal (Neubaugasse) és az U4 (Pilgramgasse) irányába, átszállási lehetőséget biztosítva. Sőt, a sínek idővel a Wienerberget is elérik, mint külvárosi végállomást. Az U5-ös metró jelenleg a Múzeumnegyedtől és a Mariahilfer Straße bevásárlóutcától a Városházáig fut, ám 2025-ig a vonal 3 megállóval lesz megtoldva, egészen a város 17. kerület központjának számító Elterleinplatzig.

Grafika: wien.gv.at

A bécsi Műszaki Egyetem tanulmánya azonban rámutat, hogy önmagában a metróvonalak meghosszabbítása nem elég a jelentős felértékelődéshez, ehhez az is kell, hogy ténylegesen használják is a vonalat, valamint a közlekedési mellett az általános infarstrukturális környezetet is fejlesszék, például sétáló- és kerékpárutakkal. Vagyis a szomszédos területek minőségének és elérésének, illetve ezek állandó javítása is fontos kritérium.

Forrás: https://kurier.at/wirtschaft/immobiz/drei-hotspots-hier-lohnt-sich-jetzt-eine-immobilieninvestition/401103087

A logisztikai terület Bécsben is válságálló

Az idei karácsonnyal kapcsolatban még sokminden bizonytalan. Az azonban tény, hogy a koronavírus-válság egyik legnagyobb nyertese – a mindennapokban előtérbe kerülő távolságtartás és a Home office által – az online kereskedelem. A raktárak és elosztó központok a lakóingatlanok és a speciális elhelyezkedésű irodaházak mellett a legjobban teljesítő szegmens. Az elemzők szerint a tendencia a jövőben sem fog változni, maximum az online térben az Amazon és a többi nagyobb szereplő komoly versenytársakat kaphat, ami természetesen szintén ezt a tevékenységet pörgetheti tovább.

A szak- vagy speciális tárgyak szállítása ráadásul egy újabb jelenséget hozhat magával: a gyengébben teljesítő ingatlanok, telephelyek ezt kiszolgáló elosztóközpontokként funkcionálhatnak 2021-től. Innen egyenesen a címzett ajtajáig lehet kiszállítani ezeket a csomagokat, ráadásul még rövidebb időn belül, mint eddig. A városon belüli logisztikai központok azonban már nem csak a tervekben szerepelnek, jól mutatja ezt a nemrég átadott Amazon-létesítmény Bécs Liesing kerületében. Itt mintegy 400 futár veszi fel naponta és szállítja címre az árut. Persze ilyen nagy területet a városon belül nehéz már találni, ezért korábbi irodaházak egyaránt betölthetik majd ezt a funkciót. Az IKEA például egy ilyen épületegyüttest alakít át a Nyugati Pályaduvar (Westbahnhof) környékén, ahonnan a vevőknek bizonyos típusú bútorok kerülnek kiszállításra, de kisebb árukat, mint egy szobanövény, személyesen is átvehetnek majd. A DHL három hasonló elosztó centrumot alakít ki a schwechati repülőtér környékén 17 ezer négyzetméter területen, valamint az Amazon is további telephely megnyitását tervezi. Az üzlet pezsgése természetesen nem csak az online versenyt, hanem a telekárakat és az ingatlanárakat is hevíti. A jelenségnek az internetes vásárlók, illetve a jelenlegi és a jövőbeli befektetők egyaránt örülnek, újabb és újabb projektekben való részvételükre biztatva.

Milyen szerepet játszanak a pénzügyi befektetők a bécsi ingatlanpiac kivitelezői oldalán?

Az Exporeal adatai szerint ebben az évben összesen 18 ezer lakást adnak át Bécsben, jövőre valamivel ennél is többet. Ez az építkezési felfutás elsősorban a szabad piaci kivitelezőknek köszönhető, vagyis a tisztán pénzügyi célú szereplőknek. Habár idén a szociális célú (támogatott) új lakások száma átmenetileg közel a teljes kivitelezés felét, a 8 ezret is elérheti. 2017 és 2021 között azonban a szabad piaci új építésű ingatlanok várhatóan az összes átadás kétharmadát teszik ki.

2021 után a trend marad, sőt a piaci kategórián belül először nőhet a bérbeadásra (azaz kifejezetten piaci befektetésre) épített lakások aránya a saját használati célúak fölé. Az utóbbiak száma az előző években 5 és 7 ezer között mozgott. Ezzel szemben a bérbeadásra alkalmas ingatlanok folyamatos emelkedést mutattak, ahogy a nemzetközi befektetők egyre inkább felfedezik maguknak Bécset. Ebben a megfigyelők szerint kimagasló szerepet játszik a világ legélhetőbb város státusza.

Az Exporeal egyik munkatársa diplomamunkájában készített egy felmérést a fejlesztői-kivitelezői oldalról, melynek szereplői a vevői körhöz hasonlóan jelentős részben kapcsolódnak pénzügyi befektetői csoportokhoz. A szondázás 441 fejlesztőt vizsgált, mind a tiszta piaci, mind a támogatott szociális vagy önkormányzati csoportból. Ebből 192 kivitelező inkább a pénzügyi befektetői kategóriába volt sorolható, és ez a 43%-os réteg le is fedte a 2017 és 2021 közötti építkezések 75%-át. A tisztán szakmai kivitelezők átlagos projektvolumene (40 lakás projektenként) a pénzügyi típusú felét se érte el (85 lakás per projekt). Vagyis a pénzügyi befektetők jelenléte nem csak arányaiban, hanem méreteiben is erősen nyomot hagy a bécsi lakások piacán.

Érdekesség és bizonyíték a pénzügyi szereplők megkerülhetetlenségére, hogy a még kevésbé profitorientált szociális lakásprojektek mintegy fele is valamilyen csatornán pénzügyi piaci finanszírozásra van ráutalva. Az alacsony banki kamatok nem csak a befektőket ösztönzik, hanem általánosságban a finanszírozást is kedvezőbbé teszik. Az Európai Központi Bank pedig egyelőre miden eszközzel támogatja az alacsony kamatokat annak érdekében, hogy a gazdaság szereplőinek a koronaválságban az olcsóbb pénzhez való folyamatos hozzáférést biztosítják.


Forrás: https://www.derstandard.at/story/2000122040730/welche-rolle-investoren-beim-wiener-wohnbau-spielen

Kiadók a korábbi Airbnb lakások Bécsben, mégsem csökkennek az árak

Az előző években a tulajdonosok a hosszú távú bérleti keretek helyett sokszor rendezték be az ingatlanjaikat turistáknak rövidebb periódusokra, akár hétvégi kiadási céllal. A számítások szerint ez akkor jövedelmezőbbnek is bizonyult. A probléma viszont az, hogy egyes nagyvárosokban, mint például Barcelona, tovább srófolta az addig is magas bérleti díjakat, ez pedig ki is váltotta a helyi lakosok elégedetlenségét, akiknek a lakhatása így igencsak megdrágult. (Az osztrák nagyvárosok többségében szigorú adatközlési kötelezettség és szabályozás alá esnek az erre a célra kiadott ingatlanok, de hatásuk így is érzékelhető volt az utóbbi években.).

A koronavírus érkezésével azonban ezek az utazó szereplők egyik pillanatról a másikra eltűntek a városokból. És mi történt akkor ezekkel az Airbnb-lakásokkal? A szabályozott bérlakáspiacon landoltak, derül ki a bécsi Műszaki Egyetem (TU) felméréséből. Az intézmény kutatócsapata az online platformok segítségével vette górcső alá a folyamatokat. Márciustól májusig 4 osztrák nagyvárost, Bécset, Salzbzurgot, Innbsruckot és Grazot vizsgálták. A kutatás erős kínálati növekedést mutatott a bútorozott bérlakások szegmensében. Ez természetesen nem jelenti automatikusan, hogy minden Airbnb ingatlan itt landolt (megj: becslések szerint Bécsben 2018-ig a szigorúbb szabályozás előtt mintegy 2000 Airbnb lakás működött tartósan), hiszen az is elképzelhető, hogy már korábbi felújítási projektek célpontjai kerültek ki a piacra. Ugyanakkor a mérték nagysága valószínűsíti, hogy nem kizárólag ez utóbbiról van szó, pláne nem egy világjárvány idején. Az összkép kedvéért a kutatás az alsó kategóriájú bútorozott ingatlanokat is elemezte, ezek nyaralóként lettek meghirdetve szintén erős bővülést mutatva.

Talán a meglepő hír azonban, hogy ezek a folyamatok, illetve a megnövekedett kínálati oldal az albérleti díjakra alapvetően nem volt hatással. A berendezett lakások árai Bécsben stabilak, Grazban és Salzburgban emelkedést jeleztek, némi csökkenés csak Innsbruckban volt megfigyelhető. A kutatás szerint az elmaradt negatív árhatás egyik oka, hogy ezekben a folyamatokban lehet fáziskésés, a másik, hogy a változatlan masszív kereslet tovább hajtotta az árakat. Persze minden attól is függ, milyen hosszan tart még a járvány, illetve, amennyiben visszatérnek a turisták, az Airbnb lakások is eltűnnek-e majd a tartós bérleti piacról, tovább erősítve a hosszabb távú ártrendet. Ami biztos, hogy a felmérések ezeket a folyamatokat a következő időszakban is nyomon követik majd, és ezekről a Bécsi Ingatlanok is beszámol.

Forrás: DerStandard
https://www.derstandard.at/story/2000121941251/airbnb-wohnungen-werden-regulaer-vermietet-die-mieten-daempft-das-nicht
https://www.derstandard.at/story/2000113441037/nach-90-tagen-soll-schluss-mit-airbnb-vermietung-sein

Bécs: felértékelődő ingatlanok a harmadik negyedévben

Az Osztrák Nemzeti Bank legfrissebb kiadványa szerint 2020 harmadik negyedévében begyorsult az ingatlanok árnövekedése: Bécsben a korábbi évhez képest 9.4%-os, míg egész Ausztriában átlagosan 9.5%-os volt az értéknövekedés. A zöld övezeti lakások iránti kereslet – vélhetően a járvány következtében – különösen erős volt.

Ugyanakkor a korona lehűtötte az ingatlanberuházásokat, az első félévben a kivitelezések volumene 5.5%-kal süllyedt, ami nyilván relatíve szűkíthette a kínálatot, támasztva ezzel az árakat. Felpörgött viszont az árakkal együtt a tranzakciók száma –  ahogy ezt korábbi statisztikák kimutatták, és mi is beszámoltunk – mert valószínűleg egyre több befektető tekint az ingatlanra biztonságos, egyfajta menekülési eszközként.

A háztartások lakáshitelnövekedése nem változott, stabilan 6%-on maradt, a kamatok ezzel szemben átlagosan 0.29%-ponttal mérséklődtek, 1.28%-ra.

A központi bank egy felmérést is végzett a háztartások körében, ami a lakásárakkal kapcsolatos várakozásokra vonatkozott a következő egy éves időszakban. Ebből az a kép rajzolódik ki, hogy az idősebb generációból (65 év fölött) többen (31%) várnak áremelkedést, mint a fiatalabbak csoportjában (17%.) Továbbá a magasabb képzettséggel rendelkezők közül többségében inkább áremelkedéssel számolnak, ahogy a nagyvárosokban élőknek szintén ez a várakozásuk.

Bécs és egész Ausztria lakásárainak változása a második és harmadik negyedévben

Forrás: Osztrák Nemzeti Bank

Financial Times: Nyüzsgő központokból kísértetvárosok vagy új lehetőség a fejlődésre?

A Financial Times beszámolója szerint a koronavírus miatti korlátozásoktól minden nagyváros szenved. Mégis leginkább New York-ot és Londont sújtották eddig a járvány következményei: Londonban még október elején is a korábbi forgalomnak mindösszesen egy harmadát tette ki az éttermek, üzletek forgalma, azóta pedig az újabb intézkedésekkeL tovább csökkenhetett. Vidéken a visszaesés kevésbé volt drasztikus, amiről az országos 70%-os szint tanúskodik. A tengerentúlon is hasonló tendenciák rajzolódnak: Manhattan-ben 50%-os apadás, míg azért az országos átlag ennél kedvezőbb képet mutat: csak 15%-kal volt alacsonyabb szinteken.

A nagyvárosokban kézzelfogható változások, mint például az irodák iránti alacsony kereslet a szakértők és piaci szereplők jelentős része szerint tartósan is átalakíthatják a városképet és tendenciákat, a 80-évek óta nem látott változások jöhetnek. Immár a gazdaság jelentős része minden országrészben átállt az otthonról történő munkavégzésre. Felmérések azt mutatják, hogy már kétszer annyian dolgoznak otthonról, mint irodában. A brit vállakozások 75%-a szeretné ezt a formát a válság után is megtartani.  Ezek a trendek nem csak a városközpontokat rajzolhatják át kisebb és rugalmasabb irodákkal, hanem a külső városrészek infastruktúrájának fejlesztéséhez is hozzájárulhatnak. S persze mindez több családot vonz majd, sőt új munkahelyeket teremt.

A központi irodai beruházások azért is zuhantak drasztikusan, mert a fiatal munkavállalók számára szintén csökkent a nagyvárosok központjában való munka vonzereje. Ahogy egy szakértő fogalmazott: „akik korábban 35 éves korukig tervezték központi irodában a karrierjüket, most már 30 évesen is váltanának.” Egyre több nagyvárosban lehet szempont, hogy az ingázás, a munkába járás ne lépje túl a 15-20 perces sávot, ehhez pedig a városszerkezetnek is alkalmazkodni kell. Ezzel a városcentrumok parkosítása, élhetőbbé varázsolása is kaphat egy lökést, ugyanúgy, mint a közlekedési útvonalak korszerűsítése, biztonságosabbá tétele, a higiéniai szempontok javítása.

Másrészről ezek az irányok egyáltalán nem jelentik az központi urbanizáció végét. Hiszen, ahogy az irodaárak, a kereskedelmi célú ingatlanok olcsóbbá válnak, az idősebb generáció után a fiatalabbak kedvezőbb lehetőséget láthatnak a jövőben, hogy részesei legyenek a centrum pezsgésének, újfajta felvirágzásának. Így tulajdonképpen nem a nagyvárosi központok végső leáldozásának, csak egy formai, szerkezeti megújulásnak lehetünk tanúi.

Forrás: Financial Times
https://www.ft.com/content/d5b45dba-14dc-443b-8a8c-e9e9bbc3fb9a

Budapest vs Bécs: Bérleti díjak alakulása a koronavírus-válság idején

14%-kal estek a budapesti belső kerületi ingatlanok bérleti díjai szeptemberben az egy évvel korábbi csúcshoz képest, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal és az ingatlan.com közös lakbérindexéből. A harmadik negyedéves albérleti díjak átlagban több, mint 10%-kal zuhantak, míg az átlagos budapesti mutató 8.3%-os díjcsökkenést jelez, amely egyértelműen a koronavírus és a lezárások hatásainak köszönhető. Balogh László, az ingatlan.com gazdasági vezetője a HVG-nek adott interjújában elmondta, hogy a hirdetőportál adatai alapján Budapesten 15%-os zuhanás tapasztalható, míg az ország többi részén stagnálnak a bérleti díjak a 2019-es szinthez képest.

Bérleti díjak indexált változása 2020 III. negyedévében 2019 azonos időszakához képest

A bécsi ingatlanok és bérlakások iránti kereslet ezzel szemben továbbra is kitart, amelyet jól tükröz a statisztika: míg a bécsi új lakások bérleti díja a harmadik negyedévben 2%-kal nőtt, addig a használt lakásoké még ennél is magasabb ütemben, majd 3%-kal emelkedett átlagosan az egy évvel korábbihoz képest. Ahogy a Raiffeisen októberi elemzéséből kiderül, Ausztriában a koronaválság erősítette a lakások iránti keresletet.

Források: KSH, ingatlan.com, hvg.hu, Raiffeisen, de.statista.com

Raiffeisen Ingatlanpiaci trendek: A lakás Ausztriában mint biztonsági eszköz: a kedvező folyamatok kitartanak

A Raiffeisen Bank októberi elemzésében 4 aktuális trendet azonosított az ausztriai ingatlanpiacon:

  • Az áremelkedést a koronaválság tovább gyorsította
  • A vagyoni biztonság az elsődleges szempont a tranzakcióknál
  • Egyértelműen megnövekedett kereslet
  • A zöld övezethez közel eső ingatlanok a legkedveltebbek

A korábbi időszak alacsony kamatkörnyezete mellé a biztonságos eszközök iránti igény is megjelent az ingatlanpiaci keresletben, amelyet az átmeneti gazdasági visszaesés sem tört meg. A rövid távú trendet elképzelhető, hogy lassítja majd a válságból fakadó bizonytalanabb jövedelmi helyzet, ám az alapvető tényezők az ingatlanpiaci trend folytatódását vetítik előre: a kamatok alacsonyak maradnak, a kínálat csökkenő mederben, a frekventált fekvésű ingatlanok száma korlátozott. A gazdasági válságban pedig az ingatlan Ausztriában megbízható menekülési eszköz, a „kemény valuta” szimbóluma. A városokban az otthoni munkavégzésre alkalmas vagy erkéllyel rendelkező lakások különösen felértékelődtek. A jó infrastruktúrával rendelkező, iskolák, óvodák közelében, gyors internet elérést biztosító ingatlanok szintén profitáltak ezekből a folyamatokból. A folytatódó gyengébb gazdasági környezet várhatóan továbbra is inkább a kereskedelmi célú ingatlanokat sújtja, a rugalmasabb lakóingatlanok az értéket tekintve a válságból megerősödve kerülhetnek ki.

Raiffeisen előrejelzés: Az osztrák reál GDP változása 2020 második negyedévétől

A Raiffeisen a gazdaságban a 2020-as nagy, mintegy 7,5%-os visszaesést követően 2021-ben mérsékelt bővülésre számít (3,5%), az ingatlanárak értéknövekedése viszont jövőre is 1,2 és 5% között alakulhat, vagyis az áremelkedés folytatódhat az alábbi tényezők alátámasztásával:

  • A gazdasági ciklus új normákra épül: hosszabb távon is maradhatnak az alacsony kamatok
  • A gazdasági kockázatok most már mindenki számára átláthatóak, új negatív meglepetés kevésbé valószínű
  • Az ingatlanpiac alapvető emelkedő trendje érvényben marad
Raiffeisen előrejelzés: Az osztrák országos lakásárindex változása

A kedvező demográfiai tendencia kissé visszafogottabban, de jelen van (a következő 5 évben a népesség tovább növekszik, csak mérsékeltebb ütemben, mint az előző 5 évben.) Bécsben a releváns korú és pénzügyi helyzetű csoportok növekedése erőteljesen folytatódik.

A korábbi évek megemelkedett építkezési aktivitása úgyszintén egyensúlyban tartja a piacot.

Forrás:
https://www.raiffeisen-immobilien.at/storage/uploads/153b49cf-e732-4dbe-af48-ceba10f9e4b5/Presseunterlagen_Immobilienmarktbericht-%C3%96sterreich-20201006.pdf
Utolsó hozzáférés 2020.11.06-án