Berobbant a kereslet az öröklakások és házak iránt a válság alatt
A koronavírus-járvány által kiváltott gazdasági válság tartósan kihat az ingatlapiacra is. A válság kirobbanása óta az osztrák és német ingatlanpiaci szakemberek erős megugrást tapasztaltak az öröklakásokra és házakra irányuló kereslet terén, mind a befektetők, mind a saját használatra keresők körében.
Az Immobilienscout24 elemzése szerint 2021 februárjában csaknem 33%-os keresletnövekedés volt tapasztalható az előző év februárjához képest. Az öröklakások pedig kismértékben ugyan, de népszerűbbek a házaknál.
Német nyelvterületen előszeretettel használják a “Betongold” (betonba öntött arany) kifejezést befektetési ingatlanok szinonimájaként. A 2020-as év adatai alapján szembetűnő, hogy a keresletet a saját használatra vásárlók mellett a befektetők is pörgetik, akik a válság alatt még szívesebben fektetnek ingatlanba.
A legnagyobb kereslet az új építésű, terasszal és/vagy kerttel rendelkező ingatlanokra irányul
A Raiffeisen előrejelzése szerint a 2021-es évben folytatódik a trend, így továbbra is az ingatlan marad a befektetők egyik legnagyobb kedvence a válság idején. A Buwog a jó elhelyezkedésű ingatlanok vételárainak 3,75–4,25%-os emelkedésére és változatlanul magas keresletre számít. Hasonlóan látja a helyzetet a Remax is: a történelmien alacsony kamatszint és az alternatív pénzügyi befektetési lehetőségek hiánya tovább fogja növelni a már most is csillapítatlan keresletet és vele együtt az ingatlanok árszintjét is. Ugyanakkor a magáncélra vásárlókkal szemben a befektetőknek kedvezhet, hogy a bankok a gazdasági válság miatt a válság előttinél magasabb tőkeerősségi mutatót követelhetnek meg majd a finanszírozásnál, így a saját használatra vásárlók nehezebben juthatnak hitelhez a jövőben.
A mai hírlevél mottója legyen ez: Betongold gegen die Krise = Betonba öntött arany a válság ellen!
Az osztrák jegybank a héten frissítette negyedéves hazai és nemzetközi ingatlanpiaci kitekintését. Ebből egyrészt kiderül, hogy mind a bécsi, mind az osztrák vidéki ingatlanok ára 2020 utolsó negyedévében a korábbi periódussal megegyező mértékben emelkedett. A bécsi lakások 2019 azonos időszakához képest 9.4%-kal drágultak, 2020-ban egészében átlagosan 6.7%-kal értek többet. 2020 második felében lehetett még nagyobb keresletet érzékelni, elsősorban az erkéllyel rendelkező, otthoni munkára is alkalmas vagy zöld övezetben fekvő objektumok iránt. Mindez úgy ment végbe, hogy a lakáshitel-felvételi kedv valamelyest mérséklődött és egyelőre a korábbiakhoz képest extra állami ösztönzők sem álltak a vásárlók rendelkezésére.
A közép- és kelet-európai ingatlanpiacok első félévben tapasztalható megbicsaklását nagyrészt enyhítették a második félévben bevezetett mesterséges állami intézkedések, így a támogatott hitelek és a lakásvásárlást ösztönző programok vagy egyéb kedvezmények, adócsökkentések. Ezek mértéke természetesen országonként eltért, de a 2020. áprilisi mélyponton – amely egyaránt jelentett befektetési és építési, beruházási megtorpanást – úgy tűnik, mindenki átlendült. A végleges 2020 harmadik negyedéves adatok szerint ebben a térségben a legerősebb növekedést Lengyelország, Csehország és Szlovákia könyvelhette el ingatlanpiaci árakat tekintve. Ugyan ezen országok átlagos 9.2% körüli rátája meghaladja az uniós átlag 4.9%-os értékét a harmadik negyedévben, de elmarad az osztrák 9.5%-os szinttől (végleges adat), az év egészében pedig ennél még nagyobb az eltérés. (Megj.: az értékek helyi devizában értendők, így a lemaradás euróban számítva Ausztriához képest valószínűleg ennél nagyobb.). A legalacsonyabb ütemet a tágabb régióban Lettország, Románia és Szlovénia érte el.
Bécsben a lakásárak 2020 egészében relatív stabil tendenciát mutattak, átlagosan 6.7%-kal emelkedtek, amely szignifikáns gyorsulást jelez a 2019-ben jegyzett 4.9%-ról. Az emelkedő trend a használt és új lakásokat egyaránt jellemezte.
Az ingatlanárak emelkedésének mértéke 2020-ban Forrás: Osztrák Nemzeti Bank, Nagy Immobilien
A koronavírus-járvány által meghatározott 2020-as évben egyáltalán nem volt jellemző a luxusingatlanok árainak csökkenése, sőt egyes ázsiai nagyvárosokban és az új-zélandi Aucklandben akár kétszámjegyű növekedés is tapasztalható volt. Ezzel szemben a bécsi luxusingatlanok árai mérsékelt növekedést mutattak.
A metropoliszok felső kategóriás ingatlanjai a válság hatására mutattak árnövekedést 2020-ban az előző évekhez képest – derül ki az Otto Immobilien jelentéséből. A vizsgált 100 nagyváros egyharmadában stagnáltak vagy visszaestek az árak, kétharmadában viszont erős árnövekedést regisztráltak. A listavezető az új-zélandi Auckland 17.5%-os teljesítménnyel, szorosan követi őt Sanghaj (13.3%) ,Szöul (11.7%) és Manila (10.2%).
Az új-zélandi Auckland látképe Fotó: Partha Narasimhan
Európában Moszkva (9.9%), Zürich (8%) és Amszterdam (6%) az éllovasok. Ezzel szemben például Londonban visszaestek az árak 4.3%-kal, Madridban 4%-kal. Bécsben az emelkedés kiegyensúlyozott maradt, a 0.8%-os felértékelődés megfelel a Berlinben, Monacóban és Barcelonában tapasztalható növekedésnek.
A négyzetméterár-rekordot egyébként Hongkong tartja, ahol egy luxuskomplexumban 156.000 eurós négyzetméter áron került értékesítésre egy ingatlan. Hangsúlyoznánk, hogy ez az összeg nem a lakás, hanem pusztán csak egyetlen négyzetméter ára! Maga a szóban forgó ingatlan 49 millió euróért kelt el (aktuális forintárfolyammal számolva csaknem 18 milliárd forint.). Az „ékszerdoboz” 313 négyzetméter és természetesen tartozik hozzá tetőterasz, úszómedence, valamint 3 külön kocsibeálló.
Fotó: Ralph Kayden
A legtehetősebbek már 2019-ben is rengeteg pénzt fektettek ingatlanba, a trend 2020-ban csak tovább erősödött. A Knight Frank globális ingatlantanácsadó cég szerint egészen biztos, hogy a leggazdagabb befektetők legalább egynegyede a 2021-es évben is előszeretettel fektet majd lakóingatlanokba.
Számos új hotel kerül idén és a következő években Bécsben átadásra. Hogyan alakítja át a járvány a szektort?
A bécsi első kerület Szent Péter Templomában szól a harang, csaknem elnyomva a szomszédos építkezés zajait. A korábbi Erste központ gödrében a Rosewood luxushotellánc 5 épülettömbje épül. Méghozzá a tavalyi év után, amikor is a bécsi vendégéjszakák száma mintegy 70%-kal esett vissza. A járvány sok szállodaipari szereplőt a stratégia átgondolására késztetett. A meglévő és a leendő szállodák beruházói is felteszik magukban a kérdést: hogyan tovább?
A megbeszéléseken három forgatókönyv merül fel. Az egyik, hogy az üzemeltetővel új megállapodást kell kötni. A másik, hogy új üzemeltetőt kell keresni, esetleg a harmadik: lakótömbbé alakítani az épületegyüttest. Persze vannak, akik a teljes visszavonulást választják. A második kerületben például az egyik beruházó egy 700 ágyas hotelprojektet fújt le. Ezt leszámítva idén Bécsben mintegy 20 szálloda készül el, többek között a Mariahilferstraße bevásárlóutcán.
Van, aki viszont épp szerencsésen időzített. Az egyik átépítésben lévő 7. kerületi hotel felújítási munkálatainak megkezdését – amelynek során az épület egyébként skandináv stílusjegyekkel lesz újragondolva – már eleve tavaly májusra ütemezték. A Múzeumnegyed közelében lévő szálloda szó szerint zöld arculatot kap idén májusra, az ehhez szükséges növényeket Hollandiában nevelik elő, hogy aztán itt Bécsben dobják fel a városképet.
A bécsi Hotel Sacher bejárata Fotó: Max Bovkun
A hotelben külön apartmanok is helyet kapnak, amely valamelyest már az új trendre való felkészülést szimbolizálja. Sokak szerint ugyanis a korábban tapasztalt üzleti utazási szokások nem térnek teljesen vissza, a Skype-on történő egyeztetések ennek egy részét helyettesítik majd. Ugyanakkor az éterben történő kommunikáció nem töltheti be teljesen az üzleti konferenciák szerepét, így ezek újbóli fellendülésére abszolút lehet majd számítani.
Egyes hotelvezetők szerint a turisták is fokozatosan jönnek majd, habár egyelőre senki nem számol a forgalom 100%-os visszaépülésével. Persze egyes szokások a járvány enyhülésével tovább velünk maradhatnak. Így például a higiéniai szempontoknak eddig sem makulátlanul megfelelő svédasztalos büfé-reggelik szinte biztosan visszaszorulnak, helyükre pedig á la carte lép. Természetesen ez legyen a legnagyobb gond!
Még a legnagyobb irodák is gyakorlatilag teljesen üresek országszerte Ausztriában. A Der Standard munkatársai utánajártak, vajon az újragondolt munkavégzési koncepciók tartósak lesznek-e.
Az SAP új bécsi székhelyét az átadás után másfél évvel kapta derékba a koronaválság. Ugyanakkor, mivel a cég már évek óta a papírmentes, digitalizált működésre helyezi a hangsúlyt, az otthonról történő munkavégzés nem okozott különösebb nehézséget. Ami a 8 ezer négyzetméteres irodakomplexumban először feltűnik, azok a növények. Olyan benyomást kelt, mintha az ember üvegházban lenne: összesen kb. 3080 növény gondoskodik a plusz oxigénutánpótlásról és különleges hangulatról. A zöld övezet minden részt érint, végig a kávézóktól a tárgyalókig, egyedül a személyzeti osztály van némileg elszeparálva. Az egy munkaerőre jutó tér nagy, mégis átállt a cég a home office üzemmódra. A hét 1 vagy 2 napján vannak bent átlagosan a dolgozók, amelyet nagyrészük elfogadott, sőt a jövőben is preferálna.
A vezetés szintén nyitott a rugalmasságra, szem előtt tartva az átláthatóságot, a hatékonyságot. A járvány kezdetén 20%-ban húzták meg az irodai telítettséget, amelyet mostanra 50%-ra emeltek. A kollegáknak természetesen be kell tartaniuk a maszkviselés szabályait és 20 négyzetméteren csak egy személy tartózkodhat. A konditerem és Cafeteria egyelőre zárva tartanak. Az otthonról dolgozó munkatársak egyedül a nagyobb monitorokat hiányolják, ezenkívül minden olajozottan működik. Távkapcsolódással ugyanúgy megtartják a közös kávészüneteket, mint a csapatépítést.
Irodaházak a 2. kerületben
Az Austria Campus több vállalkozásnak is nyújt irodabérlési lehetőséget, a legújabb részét pont a járvány közepén tavaly októberben adták át. Az elektronikai eszközökkel kereskedő Refurbed részére kialakított térben még egy bárpult is helyett kapott, ami természetesen ideiglenesen üzemen kívül van, így a pezsgős poharak is szárazon maradtak.
A vállalat szintén megfelelően alkalmazkodott a megváltozott munkakörülményekhez, a találkozók, megbeszélések nagy részét az online térben tartják meg. A személyes kontakt ebben a szektorban szintén nem nélkülözhetetlen. Az üzlet nagyon jól fut, ám ebből az irodaközpontban nem sokat érzékelni. A járvány után mindenkinek meglesz a benti asztala, de a home office-t is szeretné a cég részben megtartani, mondja a vállalat vezetője. Ugyanakkor a személyes találkozások is nagyon fontosak, vannak olyan kollegák, akik élőben még nem látták egymást, így ennek a lehetőségét szeretné a cég majd biztosítani, természetesen önkéntes alapon.
Az UNO-City irodaházainak látképe
A Főpályaudvar melletti ÖBB-székház szintén nyugodt, a kollegák nagy része itt is otthonról látja el a feladatát. Az Osztrák Szövetségi Vasutak 88 méter magas toronyházában 23 emelet sorakozik. Különlegesség, hogy minden munkatársnak megvan a lehetősége, hogy elparavánozza bent magát, igaz, akusztikailag nem mindig teljesen elszeparálva. A benti klímát 500 négyzetméteren „növényparkok” segítik.
A kantin ugyan nyitva van, de nem sokan használják, és az előírt távolságot be kell tartani. A személyes kontaktokat itt is hiányolják már a vállalatok munkatársai, de a járvány után szeretnék majd alkalmazni az otthonról és az irodában való munkavégzés rugalmas arányát.
A bécsi ingatlan a koronavírus-válság első évében is abszolút válságállónak bizonyult. Az új- és használt lakások árai 2020 egészében tovább emelkedtek, a drágulás mértéke csekély mértékben maradt el a korábbi évek átlagától. A bérleti díjak szintén magas szinten táboroztak le. Az Otto Immobilien erre az éve is erős kereslettel és tovább menetelő árakkal számol.
Tavaly az új építésű lakások Bécsben átlagosan 4,6%-kal drágultak, a használtak árai 4,5%-kal kúsztak feljebb, ahogy ez az ingatlanközvetítő közléséből kiderül. Az előbbiek kategóriájában a 10 éves átlag 5,2%, míg az utóbbinál 6,4%-ot jelez.
Természetesen a trendek kerületenként eltérnek. Az új építésű blokkok a 4., 12., 20. és a 23. kerületben teljesítettek legjobban tavaly kétszámjegyű növekedéssel. A tartomány széles, hiszen míg a 4. kerületi Wien-Wieden átlagosan 7.120 eurós négyzetméterárakat kínál, addig a 23. kerületi Liesing árai 4.648 eurós átlagot tesznek ki.
A használt lakás kategória ezzel szemben az 5., 15. és 22. kerületekben volt felülteljesítő, szintén dupla számjegyű drágulással. A 22. kerületi Donaustadt árai először lépték át az 5.000 eurós határt, míg a 15. kerületi Rudolfsheim-Fünfhaus árai 4.296 eurót mutattak.
A bérleti díjak ezzel párhuzomosan emelkedtek. A szabad piaci bérleti árak teljes Bécset tekintve 13,01 eurónál álltak év végén, 2019-hez képest 1,7%-os növekedéssel.
Az előrejelzések szerint a tendencia iránya idén is érvényes, a befektetési célú, hosszú távú kiadásra alapozó lakások iránti kereslet még jobban erősödhet, ahogy az előző hónapok is jelzik. Az új építésű szegmensben a teljesen szabad finanszírozású projektek további emelkedést vetítenek előre, idén lépi át a hányaduk a 25%-ot a bécsi építkezéseknél.
Januárban kezdődtek el Bécsben az új 5-ös metró munkálatai. Ennek apropóján a Der Standard munkatársai körbejárták egy kicsit, hogy néznek ki a világ nagyvárosaiban a modern 5-ös számú vonalak. Berlinben például 11 évig dolgoztak az ipari méretű fúrók a történelmi városrész alatt. Végül tavaly decemberben sikerült a Kelet-és Nyugat-Berlin közötti „rést” betölteni. Az új szakasz, amely a híres Alexanderplatz és a Brandenburgi Kapu között húzódik, nem csak az eddigi legnagyobb belvárosi közlekedési projekt, hanem egyúttal egy csodálatos utazás is a különböző építészeti kifejezésmódok földalatti megoldásain keresztül.
A berlini Városháza alatti állomás egy közlekedési katedrálisnak tűnik kora-modern stílusban megalkotva. Az építészek sötét kagylószínt állítottak kontrasztba világos fénnyalábokkal. Mindezt olyan betonfalakkal körbeölelve, amelyek modern „karosszériára” emlékeztetnek.
Max Dudler svájci építész által tervezett Museumsinsel (Múzeumsziget) metróállomáson „drámai” a helyzet: a mennyezeten mintegy 6 ezer apró fénypont pompázik távoli csillagként a kéklő messzeségből. Ez mintegy megidézése annak a híres klasszikus színpadképnek, ami 1818 január 18-án Mozart Varázsfuvolájának premierjén a berlini operában a közönség elé tárulhatott.
Bécs ebből a szempontból egy másik, kevésbé építőművészeti utat jár be, ahol az 5-ös metró nyomvonalának első „kapavágása” a napokban történt. Az 1970 és 73 között épült stílusjegyek, persze csak mint iránymutatások, most sem vesznek majd el. A korábbi, szürke panelekből álló, fehér peremeket vegyítő, de egységes bázisra építő koncepció részben megmarad. A 2015-ben kiírt pályázat építész-nyertesei ezt a felállást modernizálják több-sarkú, több-élű kompozícióval, ahol az egykori monoton ütemezésű burkolatot egy izgalmasabb, kisebb-nagyobb távolságokkal operáló szerkezet váltja majd. Ahogy az építészek fogalmaznak: „Dinamikát vittünk bele. Ez által a kialakítás frissebbnek és időszerűbbnek hat. A sebességet szerettük volna valamiképp megragadni: ahol be- és kiszállnak az utasok, a formák sűrűbbek. A gyorsulást hivatottak ábrázolni. Ahol kisebb a tömeg, ott az égszínkék vonalak hosszabbak, egyfajta lefékezést vizualizálva.”
A bécsi metrórendszer legfontosabb követelményei: az állomások könnyen megközelíthetőek kell, hogy legyenek, egyszerű karbantartást igényeljenek, valamint megsemmisíthetetlennek kell lenniük. „Tartósság és karbantarthatóság végig a koncepció része volt” – mesáli az egyik építész. De a tömegközlekedési vállalat (Wiener Linien) szakmai munkatársai ennél is szigorúbbak: „Úgy kellett az egyes elemeket megerősíteni, hogy mindennemű vandalizmusnak ellenálljanak, padokat és szemeteseket, hogy ne legyenek elmozdíthatók. Polgárok, utasok millióinak építeni egy örök tanulás a gyakorlaton keresztül. „
Hogy néz ki az 5-ös metró más metropoliszokban? A moszkvai vonal egy egészen különleges szerepet tölt be a nemzetközi univerzumban. A Kolcevaja-vonal mintegy 20 km-es teljes ívet jár be a belváros körül. Az állomások, amelyeket egyébként Sztálin alatt építettek, építészetileg igazi kincseket rejtenek. Az 50-es évek „Nép palotájának” elnevezett konstrukciói a márványoszlopaival, üvegfestményeivel és pompás fényvizsonyaival a világ legszebbjei közé tartoznak.
A moszkvai metró egyik állomása Fotó: Stephen Lammens
Kínában több, mint 40 olyan város van, ahol metróvonal is található. Peking 5-ös vonala a világ legnagyobb ilyen típusú közlekedési hálózata. Elhalad a Tiltott Város mellett, érinti a Tienanmen teret és keresztülszeli a belvárost északról déli irányba. Tókióban az 1964-es Olimpiai Játékokra megnyitott metrópálya keletről nyugatra halad és nagyon régóta kapacitásai határaihoz ért el, Japán legzsúfoltabb vonala. New York-ban szintén óriásterhelés alatt áll az 5-ös, habár a Lexington Avenue vonalán két másik vonal is becsatlakozik. Csak így hárman napi 1 millió utast szállítanak, többet, mint Chicago vagy San Francisco teljes metróhálózata együttvéve. New Yorkban a metró építeszeti kialakítása kevésbé fontos szerepet játszik, mint például Montrealban, ahol képzőművészeti alkotások százait lehet megcsodálni a napi utazás során.
A montreali metró bejárata Fotó: Jamshed Khedri
Na és Párizs? Ahol a metrót az előző 100 évben a film, TV és irodalom egyáltalán megörökítette. Minden megállóhoz külön történet tartozik, nem beszélve a legendás szellemállomásokról, amelyek régóta le vannak zárva a nyilvánosság elől. A misztikus máz a mücheni metrót sem kerüli el. Itt például a narancsszínű Marienplatz állomás a lazán szerkesztett oszlopaival pszichodelikus eksztázist teremt. Másrészről a Nyugati Temető (Westfriedhof) állomás a világ egyik legszebb alkotása a nagy, kerek fényforrásaival mélykék háttérrel. Ezekhez az 5-ös metró a 80-as években csatlakozott.
A bécsi 5-ös vonalat a tervek szerint 2025-ben nyitják majd meg. Az U2 és U5 teljes beruházási költsége 2.1 milliárd euró. Ahogy a történelemben mindig, Bécs vezetése most is az arany középút mellett tette le a voksát: habár az életre hívott 5-ös metrónál építészeti versenyt írtak ki, de eltérően Moszkvától, Münchentől és Berlintől, ez nem feltétlen önálló művészeti alkotást kell hogy képviseljen, hanem egy átfogó infrastruktúrába hivatott illeszkedni.
Alexander Biach, a Bécsi Gazdasági Kamara jogásza szerint a válságból a kiút infrastrukturális beruházásokon keresztül vezet. Így lehet munkahelyeket biztosítani és létrehozni. Számos projekt áll indulásra készen.
A koronajárvány egészségügyi és gazdasági krízist hozott magával. Ha a munkanélküliség tartósnak bizonyul, az az egész társadalom immunrendszerét kezdené ki, mondja a kamarai tag. Ezért az egyetlen terápia: munkahelyeket, munkahelyeket és munkahelyeket teremteni. Olyan projektekbe érdemes fektetni, amelyek az infrastruktúrát kiszélesítik, és ez a jövőben újabb beruházásokat hoznak majd magukkal. Biach többek között klímabarát modernizálást szorgalmaz a közlekedés, energiaellátás, az egészségügy, valamint a szociális ellátórendszerek területén. A szabadidős tevékenységek szintén érdemesek lehetnek fejlesztésre.
A tervek sikeres megvalósításához azonban széleskörű összefogás, partnerszemlélet szükséges pragmatikus és cselekvőképes politika mellett, be ke kell vonni a magángazdaság minél nagyobb hányadát segítségül hívva a nyilvánosságot is. A projektekhez persze a korábbiakhoz képest több pénzt kell majd előteremteni, amelyet Biach mintegy 6 milliárd euróra becsült. A tervek minden kerületben legalább egy kivitelezendő projektet irányoznak elő a következő 5 évben. Átlagosan 175 millió euró jutna egy teljes fejlesztési munkálatra.
A fő elképzelések nagy vonalakban:
Bécsi egészségközpont létrehozása. Minden negyedik munkahely kötődik valamilyen módon az egészségügyhöz. Az itteni fejlesztések, mint például új gyógyászati centrumok, nélkülözhetetlenek.
Az engedélyeztetési eljárások felgyorsítása. A hatósági személyzet jobb technikai képzése, valamint a jóváírási folyamatok, garanciarendszerek hatékonyabbá tétele.
30 éves közlekedési koncepció kidolgozása, mint például parkolási modell 3 zónában vagy garázsmegoldások, illetve országokat is összekötő tömegközlekedési lehetőségek.
A hamburgi modellt követve a magángazdaság szereplőinek aktívabb bevonása a projektekbe, ami több forgalmat jelenthet üzleteknek, lokális vállalkozásoknak, szolgáltatásoknak.
2020-ban az intézményi szereplők 3.5 milliárd eurót fektettek osztrák ingatlanokba, míg 2019-ben ez a szám 6 milliárd volt. Az EHL Ingatlanközvetítő cég egyik vezetője, Franz Pöltl szerint ez azonban egyáltalán nem visszaesés, sőt egy kiugró érték, főleg ha figyelembe vesszük, hogy szinte egész évben korlátozások voltak érvényben a koronavírus miatt. Nem is beszélve arról, ha megnézzük, hogy a pénzügyi válság előtti rekordévben, 2007-ben is „csupán“ 2.5 milliárd euróra rúgtak a befektetések. Ezt 2017-ig nem sikerült felülmúlni, és – a szabad utazás lehetőségét feltételezve – 2020 valószínűleg így is a valaha mért második legjobb eredményt hozta volna.
A trend egyértelmű: a befektetők immár a lakáscélú ingatlanokat helyezik előtérbe 38.1%-os arányban, míg az irodák a maguk 36.3%-ukkal immár a második helyre szorultak vissza. Őket követik a logisztikai (7.7%), illetve az üzlethelyiségek (5.2%). A sor végén a vegyes használatú (3.4%), valamint a szállodák (3.1%) állnak. Természetesen a logisztikai ingatlanok iránti kereslet egyébként sokkal nagyobb lett volna, de a kínálati oldal szűkösségével a szereplők is tisztában voltak. Az EHL vezetője hozzátette, hogy a lakások és a csúcskategóriás irodák iránti igény ebben az évben ugyanúgy fennmarad. Ezekben a szegmensekben idén egyre nagyobb arányban jelentkeznek olyan érdeklődők, akiket tavaly egyáltalán nem lehetett látni. Az elvárás viszont a már tavaly is megszokott. Azaz: több lakás, kevesebb hotel. Az új építésű projektek Bécs mellett máshol is rendkívül vonzóak lehetnek, de akadnak kivételek: Salzburgban például az árszintek már óvatosságra intenek.
Ami azonban egyetemlegesen fontos: az átláthatóság. Az intézményi befektetőknek ugyanis bizonyítaniuk kell az ügyfelek felé, hogy a piac működik: az ingatlan bármikor viszonylag könnyen értékesíthető kell, hogy legyen, ehhez pedig a városnak egy bizonyos nagyságot egyszerűen szükséges elérnie.
Az utazási korlátozások előbb-utóbb bekövetkező feloldásával az érdeklődők száma ráadásul tovább nő majd, hiszen a legtöbben személyesen is szeretnék az ingatlant megtekinteni, mielőtt üzletre kerül a sor. Ám hiába lehetett nehézkesen átlépni a határt, a német befektetőket ez csöppet sem tántorította el eddig: 2020-ban az osztrák ingatlanpiaci befektetésekben a részarányuk 51%-ra nőtt a korábbi évi 23%-ról. A svájci arány ugyanakkor 8%-ról 5%-ra csökkent, míg a hazai, azaz osztrák szereplők aktívak maradtak 42%-os részesedéssel. Az EHL várakozásai szerint mind az eloszlás, mind a lakásárak emelkedő tendenciája fennmarad 2021-ben.
„Kis befektetéssel hatalmas nyereség.” -hangzik a gyanúsan egyszerű ígéret. A befektetők nagy reményeket fűznek a bitcoin, a libra, a Co és egyéb kriptodevizák hosszú távú teljesítményéhez. Az előző időszak naponta növekvő árfolyamai újabb és újabb szereplőket vonzottak ezekre a piacokra. A felkínált perspektíva pedig nem csak a további felértékelődést, valamint a bitcoin korlátozott rendelkezésre állását ígéri a műkincsekhez hasonlóan, hanem azzal is kecsegtetnek a szlogenek, hogy mint fizetési eszköz előbb-utóbb globálisan elfogadottá válik. A kriptodevizák mögött meghúzódó technológia (blockchain) megakadályozza az adatokhoz való illetéktelen hozzáférést, és névtelenséget biztosít, ami tényleg hasznos lehet bizonyos alkalmazásokban.
Az üzletkötések, szerződéskötések anonimitásának előnyét viszont sokak szerint pont a túlzott spekuláció, az árfolyam óriási kilengései (akár naponta 10-20%) homályosítják el. Hiszen, ha a teljesítéskori árfolyam a szerződéskötéshez képest ilyen mértékben eltérhet, nagyban csökkenti az üzletkötés kiszámíthatóságát: amíg a hagyományos devizák, mint az euró vagy dollár heti mozgásai általában 1%-os sávon belül maradnak, a kriptodevizák ingadozásai ennek tíz-, hússzorosát is elérik. Ráadásul a kriptodevizák fizetésein keresztül realizált árfolyamnyereség ugyanúgy adóköteles, mint bármilyen másik értékpapírüzlet, vagyis jelentős járulékos költségeket von maga után. Nem beszélve a kriptodevizák előállításához, működtetéséhez szükséges óriási és pazarló energiaigényről, amit az ezt kezelő számítógépek támasztanak. Végül pedig az alvilági pénzek tisztára mosása és a túlburjánzó spekuláció a szabályozók figyelmét is felkeltette, akik szigorúbb ellenőrzést és szabályokat javasolnak.
A Bitcoin árfolyamok alakulása az elmúlt egy évben Forrás: finanzen.net
Ugyanakkor magát a digitalizált deviza ötletét a világ nagy gazdasági övezetei is vizsgálják. Az Európai Központi Bank erre már hivatalosan is tervet készített elő. A jövő különböző forgatókönyveire való felkészülést Beat Weber, az Osztrák Nemzeti Bank egyik vezetője is fontosnak tartja.
A különbség a kriptodevizákkal szemben, hogy itt a devizát, a „digitális eurót” nem privát szereplők, hanem maga a központi bank garantálná, megőrizve a technológia privát és személyes adatbiztonsággal kapcsolatos előnyeit. A konkrét technikai részletek egyelőre hiányoznak, ám a készpénzfizetés fokozatos visszaszorítása régóta célja az Európai Uniónak. Továbbá a „digitális euró” rugalmasabb, gyorsabb intézményi tranzakciókra adna lehetőséget, a közösségi finanszírozás (crowdfunding) például tipikusan ilyen felhasználási terület: egy-egy meghirdett projekthez a világ bármely szegletéből szerezhető akár privát szereplőktől forrás. Vagyis az egyes kriptodevizák fennmaradása kétséges, ám a mögöttük húzódó koncepció beépülhet a hagyományos üzleti területek, így akár az ingatlantranzakciók lebonyolításába is. A jó öreg stabil euró biztosan marad, az nem kérdés. A forma viszont újabb és újabb alternatívákat, még kedvezőbb költségű fizetési megoldásokat, finanszírozást hozhat idővel magával.
